Végre elérkezett ez a nap is. Ma elkezdődött az udvar rendbetétele! Tudom a kép szerint elég rossz a helyzet, de ez pár nap múlva már változni fog (remélem). Akil a délelőtt folyamán nagy bajban volt, mivel most nem ugrabugrálhatott az udvaron, mint egyébként szokott. A kapu egész nap tárva nyitva állt, ezért mindenképpen a lakásban kellett maradnia. Persze Ő addig is talált magának elfoglaltságot! Mivel gyanúsan csendben volt, benéztem a szobába. Őfelsége a vasalni való ruhák tetején feküdt, éppen a fiókból kilopott baseball sapkámat rágcsálta, körülötte miszlikbe tépkedett gyurma és zsebkendő darabok. Gondoltam nem lesz ez így jó, hát "megágyaztam" Neki, egy árnyékos gyümölcsfa tövében. Sajnos pórázra kellett tennem, de szemmel láthatóan jól érezte magát, mivel így követni tudta a körülötte zajló eseményeket, és mint (gondolom) minden afgán Akil is rettentően kíváncsi természet!
2010. szeptember 23., csütörtök
Hurrá szépülünk?!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Úgylátszik ez egy ilyen nap a tesók életében, mert mi is épp "építkezünk". Zazinak a szobájában szerelték a fűtést, így ma ő is ki volt szorulva a kertbe.
VálaszTörlésNa igen, a kert és a virágok! Abszolút tudom milyen az, amikor a kezed a szemed elé kapod, mert látni sem bírod épp mit csinál a kis gengszter. Szerencsére mi már azért nagyjából túl vagyunk a kerti rendezkedésen, de a mai napíg okoz néha meglepetést Aziz.
Hogy mi lehet a megoldás? Sajnos nemtudom. Kerítést nem lehet mindenhová húzni, és a kutyát sem lehet csak a lakásban tartani. Mondanám, hogy a legegyszerűbb megoldás a fű lenne, de nálunk épp a fű az, ami a legtöbb kárt elszenvedte,a többi csak apróság ehhez képest...
Talán egy átmeneti kerítés, amíg idősebb lesz, és benő a feje....
De még mindíg azt kell mondjam MEGÉRI, és IMÁDNIVALÓAK,a kert meg majd meglesz valahogy!