2010. október 2., szombat

EUROPEAN DogSHOW 2010 Celje

Bevallom őszintén nagyon nehéz helyzetben vagyok, mivel már a hazafelé vezető úton megfogadtam, hogy erről a kiállításról egy szót sem fogok írni a blogba. Hogy miért??? Valójában nem is tudom, hiszen amiért végül is kiutaztunk az sikerült, de emellett annyi negatív hatás ért, hogy sajnos inkább rossz érzéseim vannak ezzel a kiállítással kapcsolatban, mint jók. Hazudni meg nem igazán szeretnék, hiszen mi értelme van hazugságokkal traktálni az olvasót. Azért megpróbálom összefoglalni!
Már pénteken elindultunk itthonról, hiszen délután 2 órára vittük Akilt a kozmetikába, ahol Andi ismét remek munkát végzett! Köszönet is érte! Majd továbbindultunk Lentibe, ahol éjszakára szállást foglaltunk, hogy ne kelljen kora hajnalban indulni a kiállításra. Szombat reggel felvettük Trikszyt is, hiszen úgy beszéltük meg, hogy Ő vezeti fel Akilt. A kiállítás helyszínét könnyen megtaláltuk, még bőven volt hely a lepakolásra, szerencsére később sem lett túlzsúfolt a csarnok. Rengeteg szebbnél szebb afgán agarat láttunk, már mondjuk ezért érdemes volt kimenni. A bírálatok 10 órakor kezdődtek, Akil volt az első, és nagyon szépen ment Trikszyvel, akinek köszönet a felvezetésért! A bírónőnek nagyon tetszett Akil Famal Szitár al Fidda, meg is kapta a nagyon ígéretest. Eddig rendben is volt minden.
Majd Trikszyék megkérdezték, hogy lesz-e összevetés a kölykök között, mire a ringtitkár azt felelte, hogy nem, mind a két kölyök megy a  BIS-be. Oké, gondoltuk, addíg elmegyünk eszünk valamit, meg körülnézünk. Nicu előbb visszament a helyünkre mint én és Nadin, mi még csavarogtunk egy kicsit. Mikor visszaértünk láttam, hogy nagyon ideges, mire közölte, hogy volt összevetés, kapkodnia kellett, póráz csere, a startszám nem volt nála, annélkül kellett bemennie a ringbe, a fényképezőt csak ledobta a ketrec tetejére, akkor azon izgult el ne tűnjön onnan, mivel mi sem voltunk ott,  Akil is morcos volt, gondolom érezte gazdája idegességét, és nem akart menni a ringben. Úgyhogy elég szerencsétlenül alakult a kiállítás vége, de megértem az idegességét, mivel egy kutyát nem lehet így felvezetni, még mondta is hogy szerencse, hogy olyan ruha volt rajta amivel be tudott menni  Akillal a ringbe, mivel eredetileg úgy terveztük, hogy ezen a kiállításon nem Ő vezet fel.
 Azért tanulságos volt számunkra ez a kiállítás, több dolgot is megtanultunk, pl. ahogy egy kedves barátom mondta: " a ringtitkárok sosem tudnak semmit!!", vagy, hogy addíg el nem mozdulunk a helyünkről, amíg a bírálatok le nem zajlanak. Azt már nem is említem, hogy a nagy idegeskedések közepette, elvesztettünk egy táskát, benne Nadin digitális fényképezőgépével, Akil drága keféjével az ott kapott ajándékkal! Ez már csak hab volt a tortán!
De most már mindegy, biztos nem mi vagyunk az egyedüliek akik átestek életük első negatív kiállításán, egy olyanon, amikor az Égiek is ellenünk fordultak. Ami a lényeg, hogy Akil nagyon ígéretes lett, amire kimondhatatlanul büszkék vagyunk, és ami talán a legfontosabb, hogy épen, egészségesen hazaérkeztünk Szlovéniából!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése