Tirgu Mures - Vukovar - Osijek - CAC, CACIB

Az utolsó kiállítási beszámolóm óta eltelt több mint 2 hónap!! Hát igen, bevallom tényleg nem volt szép dolog tőlem, hogy ennyire elhanyagoltam a blogírást, főleg, hogy ez az elmúlt idő tele volt nagyszerűbbnél-nagyszerűbb eredményekkel!! De most megpróbálok lefaragni ezekből a hiányosságokból, így most ez nem egy rendhagyó beszámoló lesz, hanem több kiállítás összefoglalója!



Szeptember 9-én délután 4 órakor elindultunk Marosvásárhelyre két kedves barátunk társaságában, hogy résztvegyünk a 2 napos "Dracula Golden Trophy"kiállításon. Az út nagyon- nagyon hosszú volt (számomra legalábbis), mivel másnap hajnali fél 3-kor érkeztünk meg a szállodánkba, ahol egy csodálatosan színvonalas, apartman várt minket. Pár óra alvás, és már indultunk is a kiállítás

helyszínére, ahol az én első benyomásom a "csalódottság" volt, amikor megláttam a "zsebkendőnyi", macskaköves ringet! De ezt a kezdeti "rosszérzés" hamar el is illant, hiszen kedves, és segítőkész emberek jöttek felénk, hogy üdvözöljenek bennünket! Ők név szerint Kiss Albert & Réka, akiket a Facebook-ról már ismertünk, de személyesen még nem volt alkalmunk találkozni. Nagyon örülök, hogy végre lehetőség adódott erre az ismeretségre, hiszen én úgy gondolom, ha jó emberekkel kerülünk kapcsolatba, az mindig nagy jelentőséggel bír!
Na de térjünk vissza a kiállításunk helyszínére! Ezen a CAC kiállításon Akilnak Excellent I. CAC, BOB, BOG II., míg Zaimnak nagyon ígéretes, Best Baby minősítést sikerült elérni! Nagyon büszkék voltunk mindkettőjükre!!! Aztán délután következett a CACIB kiállítás, ahol Akil és kistestvére ismét remekelt, Zaim megismételte délelőtti eredményét, míg Akil Exc. I. CAC, CACIB, BOB ~ ezáltal:

AKIL FAMAL SZITÁR AL FIDDA ~ ROMANIAN CHAMPION!!!!!!!!!!!!!!!

Egész kényelmes!

A délután, és este folyamán még rengeteg minden történt Velünk és pápai barátainkkal, de ezek inkább személyes jellegű emlékek, olyanok amik idegen embereknek talán érdektelennek tűnnének!
A vasárnapi CACIB is az előző nap eredményeit hozta, s visszatérve a szállodánkba egy kis úszás,szaunázás, pezsgőfürdőzés, és egy remek vacsora zárta a napot!! Szerencsére az indulást csak hétfőre terveztük, így volt idő mindenre ezen a hétvégén (csak aludni nem), hiszen olyan ritka eset, ha baráti társasággal megyünk kiállításra! Hazafelé persze megálltunk a főút mellett, olyan "bazársor" szerűségnél, ahol egész utcányi kirakodó árus kínálta szebbnél szebb portékáját!!! Természetesen mi is vásároltunk ajándékokat, majd megálltunk egy pár kép erejéig a Király-hágón, ahonnan a kilátás fantasztikus!!
Ezen a hétvégén Nadin sajnos nem tarthatott Velünk, de elhatároztuk, hogy mindenképpen el kell Őt ide hozni, hiszen Marosvásárhely csodálatos, és tudom, hogy kifejezetten élvezné a bazársori nagybevásárlást is!!! :)

A Király-hágó!



A következő hétvégén, Horvátországban jártunk, azon belül is a vukovar-i CAC, és az osijek-i 2*CACIB-on vettünk részt! Ezeken a kiállításokon csak Akil versenyzett, Zaim, csak érdeklődő látogatóként volt jelen! Én úgy érzem sikeres volt a hétvége minden szempontból, hiszen Akil 3 CAC, és 2 Res. CACIB címmel gazdagodott ezeken a kiállításokon. Az időjárásra nem lehetett
panaszunk, hiszen a szeptemberi hónaphoz képest rettentő meleg volt. Szerencsére az osijeki kiállítást a strand területére szervezték, amely mellett ott folyik a Drava, ahol igen ésszerűen egy folyóparti strand is ki van alakítva a fürdőzők, és napimádók részére!
 Természetesen Zaim már első nap megfürdött, hiszen neki nem kellett szépen felkészítve a ringbe lépnie! A fürdőzés nagyon jól sikerült, hiszen rengeteg kutyát beengedtek a vízbe játszani, s úgy érzem mindenki, kutya s gazda egyaránt élvezte a felhőtlen szórakozást. Akil csak vasárnap a bírálat után mártózhatott meg, de hát természetesen Ő nem futkozott , hanem inkább az  arisztokratikus sétát választotta a vízben, és szerintem nem is értette, hogy most miért kell az Ő gyönyörű bundáját ilyen homokos vízzel összekenni! Hát igen az Ő finom kis lelke!
 A szállásunk a belvárosban volt, így automatikusan belecseppentünk a városi forgatagba! Szerintem Osijek gyönyörű, és részt is vettünk egy esti kisvonatozáson a városban, és a folyóparton! Nagyon - nagyon élvezetes volt! Majd sétáltunk egyet még a kutyákkal is, akik szintén nagyon élvezték az éjszakai élet nyüzsgését!
Összességében tökéletes hétvégét tudhatunk magunk mögött, hiszen most a kiállítás mellett jutott idő egy kis kikapcsolódásra is, ami úgy érzem jótékony hatással volt családunk minden egyes tagjára!

Drava part!

A vízikacsa



        

Osijek belváros!

Szökőkút!

Nadin a strandon!

2011.08.06. Pápa CAC

Tudom, hogy erről a kiállításról, egy elfogulatlan beszámolót kellene írnom, DE bocsássa meg nekem a kedves olvasó, ha véletlenül nem így történne!! Hiszen olyan dolgokról, amikre büszkék vagyunk, vagy közel állnak a szívünkhöz, nagyon nehéz olyan leírást adni, amely teljes egészében a realitás talaján marad. Számomra ez a kiállítás is ebbe a kategóriába tartozik, hiszen végre, hazai pályán, a "mi városunkban," Pápán léphettünk ringbe Akillal. Szerencsére, az égiek is a kegyeikbe fogadták ezt a kiállítást, hiszen, a szinte egész hetes rosszidő után, szombaton végre kiderült az ég, és szikrázó napsütés fogadta a kiállítókat, s a látogatókat egyaránt!

Számunkra azért is meghatározó ez a dátum, hiszen ez volt az első kiállítás, ahol Akil Famal Szitár al Fidda Champion osztályban indulhatott! S lám beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen Kitűnő I., CAC, és BOB minősítést sikerült elérnie! A délutáni Best in Show is nagyon sikeresen alakult, Nadin gyerek-kutyapárban I. helyezett lett, Akil BOG, és "A legszebb pápai kutya" cím birtokosává válhatott!
 De nem csak ezek a kiváló eredmények miatt éreztem fantasztikusnak ezt a kiállítást, hanem azért is, mert szerintem a Várkertnél eszményibb helyet el sem lehet képzelni egy ilyen rendezvény lebonyolítására, főleg, ha mindez még kiváló szervezéssel is párosul!
 Úgy gondolom ezen a kiállításon, nem csak a kiállítók, hanem a látogatók igényei is maximálisan ki voltak elégítve, hiszen különböző programok, érdekességek fogadták az érdeklődöket, s igazi kuriózumnak számított, az Esterházy kastély "grófi párjának" megjelenése is!
Az én szívemet még sok apró kis momentum megmelengette, s ezek közé tartozott az a rengeteg kedves ismerős, barát, akiknek a tekintetében őszinte érdeklődés tükröződött, s akik velünk együtt izgulták végig ezt a napot, s drukkoltak nekünk, hogy egy eredményekben gazdag napot zárhassunk!
Zárógondolatként még annyit, hogy ennek a pápai kiállításnak köszönhetően, több új ismeretségre tettünk szert, s bízom benne, hogy ezekből az ismeretségekből az idő majd igaz, és őszinte barátságokat kovácsol, hiszen:
"Egyedül semmire nem vagyunk képesek. A hit csak akkor él, ha osztoznak rajta."
                                                                               (John Ajvide Lindqvist)

Barakah Zaim Min Szitár Al Fidda

Már több mint egy hete tartozom ezzel a bejegyzéssel, hiszen 2011.07.30-án megérkezett hozzánk családunk legfiatalabb tagja: Barakah Zaim Min Szitár Al Fidda! Az igazság az, hogy mi egyátalán nem terveztük "kis" családunk bővítését, de hát ember tervez, Isten végez! Természetesen mi is nagy izgalommal kísértük végig a kicsik életét, a fogantatástól kezdve, egészen születésük pillanatáig, de még ez idő alatt sem fordult meg a fejünkben, hogy Akilnak kistesó kellene.
 Aztán ahogy teltek-múltak a hetek, ott volt egy kisfiú, aki egy kicsit különbözött a többiektől! Egy kicsit kisebb volt, egy kicsit másabb színnel rendelkezett, s kiderült róla, hogy valószínűleg világosabb szőrben fog majd tündökölni, mint alomtestvérei. És akkor elhangzott a varázsszó: lehet, hogy platina lesz??!! Aki ismer az tudja, hogy nekem mindig ez a szín volt a kedvencem, és nagyot dobbant a szívünk, amikor ezt meghallottuk!

Természetesen tudtuk, hogy nincsen első választási jogunk, hiszen voltak már jópáran, akik a Szitár al Fidda kennel "B alom" kiskutyáira vártak már egy éve. De megbeszéltük Iliékkel, hogyha ez a kiskutya nem kerül kiválasztásra, akkor nagyon szívesen elhozzuk!
Természetesen ahogy nőttek a kicsik, úgy változtak hétről-hétre, és persze ezekben a hetekben is volt izgalom bőven. Mikor megtörtént az első féreghajtás, egy szomorú telefont kaptunk, hogyha gondoljuk, válasszunk másik kiskutyát, mert Zaim (akkor még Bakilka) nem valószínű, hogy megéri a reggelt.

 Nagyon-nagyon izgultunk, és bíztunk benne, hogy egy ilyen kicsi, és fiatal lélek nem fog idő előtt eltávozni! És akkor ez a pici kutyus bebizonyította élniakarását, kitartását, hiszen biztosan tudta, és érezte, hogy itt a Földön egy családnak nagyon nagy szüksége van Rá! S lám-lám, mára már a kicsi Bakilból Zaim lett, egy igazi kis vasgyúró "Dandártábornok", aki imád futkozni, kíváncsiskodni, szétcincálni, és megrágni mindent. De nem tudok Rá haragudni, hiszen annyira aranyos és kedves, igazi "anya szerelme"! Csak azt sajnálom, hogy Akillal ez a babakor kimaradt nekünk, pedig ezek a hetek egész egyszerűen pótolhatatlanok, s éppen ebből kifolyólag igyekszem én is minél több időt Vele tölteni, az ölembe tartani, puszilgatni, szeretgetni, hiszen olyan gyorsan rohan az idő, s egy szempillantás alatt már felnőtté is válik!

 Szerencsére Nadin is nagy segítség mindenben, hiszen az Ő élete is megváltozott ezáltal, hogy mostmár nem egy, hanem két afgánt kell szeretgetnie!

SRBCh,SLOJCh,HRJCh,HJCh, Akil Famal Szitár al Fidda

Szigetvár CAC

2010.07.11. Életem egyik legmeghatározóbb dátuma, hiszen ezen a napon indult el Akil kiállítási karrierje! Így visszagondolva gyorsan elröppent ez az egy év, rengeteg helyen megfordultunk, sok mindent tapasztaltunk, hoztunk jó és hibás döntéseket egyaránt, és végül de nem utolsósorban nagyon sok mindent megtanultunk. És igen, nem szégyellem bevallani, hogy  ez a tanulási folyamat, még most is része az életünknek, és úgy érzem, enélkül nem is tudnánk tovább lépni! Tudom hogy szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen nem csak egy gyönyörű kutyát tudhatunk magunkénak, hanem azt a sok segítséget is, amit csak egy lelkiismeretes tenyésztő tud megadni. No persze azért mi is kaptunk néha "kritikát" Ilitől, de tudtuk, hogy mindez építő jellegű tanács, és nem egyéb!

Szerbia - BOB & BOG II.

Mindezek ellenére nem volt minden egyszerű, és könnyű, hiszen muszáj volt rugalmasnak lenni, új kihívásokkal szembenézni, teljesíteni a vállalt kötelezettségeket, s tűzőn - vízen át kitartani a kitűzött cél mellett. Nem szabad soha, de soha meghátrálni, nem szabad a rosszakarókra hallgatni, és nem szabad hagyni, hogy a rosszindulatú és hozzá nem értő kritikák elvegyék a kiállítási kedvet! Én visszaemlékszem életem első kiállítására, ahova a kis szetterünket vittük, és  bevallom őszintén szívem szerint sírva rohantam volna haza, mert úgy éreztem magam mint egy "kisegér" akire rászálltak a "vércsék" és ízekre szedik! Rettenetes volt, de tanultam  belőle, elsősorban azt, hogy a kiállításokon sajnos sokszor farkastörvények uralkodnak! Persze akadt olyan is aki segítő kezet nyújtott, sosem fogom elfelejteni Ardeleán Áginak életünk második kiállításán, azt a kedvességet amit Tőle kaptunk! Persze mára már (nagyjából) megedződtünk, és megtanultunk ezekkel a dolgokkal együtt élni. Ezt a pár sor kitérőt a leendő kiállítóknak szántam bíztatásul, hogy merjék felvállalni álmaikat!

Nadinnal

Most pedig visszatérve Akilra, büszkén mondhatom, hogy 15 és fél hónaposan megszerezte Szerbiában élete első felnőtt Champion címét így:

AKIL FAMAL SZITÁR AL FIDDA - SERBIAN CHAMPION

s, emelett még sikerült egy BOB, és egy BOG II. cím tulajdonosává is válnia! Fantasztikus hétvége volt, fantasztikus eredményekkel!!
Azóta már résztvettünk a Szigetvár CAC kiállításon is ahol Excellent I., és CAC eredményeket sikerült elérni!
S most majdem egy év elteltével az első kiállítás óta, a hétvégén ismét Gödöllőé a főszerep, ezé a számomra meghatározó, és különleges helyé, ahol 2010. 07.11-én kezdetét vette valami, talán egy igaz álom megvalósulása, melyre annyi évet kellett várnunk, s amely végül leírhatatlan magasságokba repített minket!!!  Köszönjük!!!

"A dicsőséges szekrénytető"

Vízparton

Bírálat előtt

OK, én lépek!!

2011.06.11 -12. Komárom CACIB

Úgy érzem joggal írhatom, hogy egy igen sikeres, és eredményekben gazdag hétvégét hagytunk magunk mögött. Ezek a szép eredmények Komáromban születtek, a 2 napos CACIB kiállításon.

Mivel egy HPJ-re még szükségünk volt a Champion cím eléréséhez, ezért Akilt mindkét nap Junior osztályban neveztük, semmit sem bízva a véletlenre. De a szerencse mellénk szegődött, hiszen ezt a hiányzó eredményt, már szombaton sikerült elérni, így:

AKIL FAMAL SZITÁR AL FIDDA - HUNGARIAN JUNIOR CHAMPION

A szombati nap még további meglepetéseket tartogatott, s mivel gyerek-kutyapár versenyen nem volt lehetőség részt venni, így Nadin a Junior Handlerek első korcsoportjában indult Akilllal. Nagyon szépen szerepeltek, és ennek meg is lett az eredménye, hiszen az 5 versenyző közül Tarján Annamária bírónő Nadint a III. helyre rangsorolta! Azt hiszem ez a helyezés egy ennyi idős kislánytól igazán remek eredménynek számít!

A vasárnapi nap sem volt minden izgalomtól mentes. Igaz, hogy Akil  Junior osztályban indult úgymond "tét nélkül", de bebizonyosodott, hogy a meglepetések még akkor is utolérhetik az embert, ha nem is számít rá. Így történt ez velünk is. Ezen a napon Dr. Jakkel Tamás bírálta az afgán agarakat, és bevallom én egy kicsit tartottam is Tőle, hogy milyen bírálattal fogja illetni Akilt.
 De bebizonyosodott, hogy a félelmeim teljesen alaptalanok voltak, hiszen Akil Famal Szitár al Fidda nem csak a Junior Winner cím viselésére vált jogosultá, hanem ezen a napon a CACIB kiállítás Afgán Agár fajtagyőztese ( BOB) is lett!!!

Azt hiszem ennyi remek hír után nagyon nehéz zárósort írni, hiszen mit is mondhatnék még el, amit eddig nem tettem meg, talán, hogy minden kiállítás után mély hálát érzek minden jó iránt amit kaptunk,vagy, hogy ilyenkor mégjobban hiszek a sorsszerűségben, melynek kapcsán Akil hozzánk került, s most már tudom, hogy ebben a világban minden de minden történésnek háttere van. Ki tudja talán valóban semmi sem történik véletlenül, s biztosan oka van annak is, hogy Akil személyében egy ilyen kedves és csodaszép családtagra tettünk szert!

Szitár al Fidda Kennel - " B " Litter

2011. május 30-ának hajnalán egy különleges esemény vette kezdetét, hiszen új kis jövevények érkeztek ebbe a világba, hogy néhány ember életét boldoggabbá, és örömtelibbé tegyék!


Igen, gondolom már sokan tudják, hogy miről is van szó, hiszen a fent említett időpontban látta meg a napvilágot a " B " alom első kiskutyája a Szitár al Fidda kennel ben! Őt követte még 7 arany, és 1 arany-csíkos színű kistestvér. Igaz a szülés nem volt minden komplikációtól mentes, de a végeredmény egy elégedett, és büszke anyuka, 9 egészséges, és erős csöppség, s természetesen az örömmámorban úszó Patai család, akik mint már az " A " alom születésénél is bebizonyították, gondoskodó és törödő otthont nyújtanak a kicsiknek.
 Úgy érzem külön meg kell még említenem, a leendő gazdikat is, akik oly régóta várták ezt a pillanatot, s végre elérhető közelségbe került a nagy álom, miszerint Afgán Agár tulajdonosok lehetnek! S persze itt vagyunk még mi is, " A betűs szerelmeinkkel ", és úgy érzem, bátran kijelenthetem mindannyiunk nevében, hogy örökre e fajta rabjai lettünk. De szerintem ezt egyikünk sem bánja, hiszen az " A " alom afgánjai rengeteg örömet, boldogságot, s nem utolsó sorban szeretetet adnak tulajdonosaiknak, és persze a kiállításokon is remek eredményeket tudhatnak magukénak! Kell-e ennél több egy kutyatulajdonosnak??? Azt hiszem erre a válasz egy határozott NEM!

 És úgy érzem, a mostani kis jövevények is ezt a sok szépet, s jót fogják nyújtani leendő gazdijuknak minden téren, legyen szó a hétköznapi élet egyhangúságáról (??????),  vagy akár a kiállítások nyüzsgő forgatagáról! Igen, talán bátorkodhatom azt gondolni, hogy köztük vannak a jövő bajnokai is, hiszen
mindkét szülő ( Ch. Calamus True Lady és Ch. Popovs Thunder and Lightning ) álomszép, kiváló külső, és belső tulajdonságokkal rendelkeznek, s valószínűleg ezeket a tulajdonságokat remekül örökítették utódaiknak is.
Végezetül pedig kívánom minden leendő kutyatulajdonosnak , hogy találja meg négylábú barátjával azt belső békét, harmóniát, amikor a szavak egész egyszerűen szükségtelenek, és soha de soha ne kételkedjen benne, hiszen:

„Nem kell külön elnyernünk bizalmát vagy barátságát, mert ő születésétől fogva a barátunk: Behunyt szemmel is bízik bennünk; még születése előtt elkötelezte magát az ember mellett.” (Maurice Maeterlinck)

                                                                                                                   

2011.05.21-22. Varazdin CACIB

Egy fantasztikus hétvégén vagyunk túl, ugyanis Horvátországban jártunk, ahol résztvettünk Varazdinban egy 2 napos CACIB-on, és neveztünk a klubkiállításra is.

Akil & Nadin

Péntek délután indultunk itthonról, mivel a szállásunk Letenyén volt, egy szép, és barátságos panzióban.

A kiállításra szombat reggel 9 óra körül érkeztünk meg, a helyszín egy parkszerű létesítmény volt, ahol szerencsére nagyon jó helyen tudtunk letáborozni. Bőven volt időnk a ringbe lépés pillanatáig, mivel az afgán agár volt az utolsó a bírálatok sorrendjében. Azt már gondolom említenem sem kell, hogy csúszás az volt bőven. Sajnos ezáltal Akilnak is szinte a legmelegebb időpontban kellett megmutatnia magát a bírónőnek, de ennek ellenére, nagyon büszkék voltunk Rá, hiszen fantasztikus teljesítményt nyújtott! Ennek eredményeképpen kitűnő I., Best Junior, és Junior BOB minősítést sikerült elérnie! Nagyon boldogok voltunk, hiszen ezzel az eredménnyel:

AKIL FAMAL SZITÁR AL FIDDA – CROATIAN JUNIOR CHAMPION !!!!

Várakozás

Mivel a klubkiállításig még volt időnk bőven, így Akil részt tudott venni a Junior Best In Show-ban is. Hát ez maga volt a csoda! Körülbelül 40 fiatal kutya versengett a Best Junior cím megszerzéséért, majd jött a szűkítés, ahol Barbara Müller (CH) bírónő 7 kutyát emelt ki a további versenyzésre, köztük Akilt elsőnek! Nagyon – nagyon izgultunk Nadinnal a ring szélén, és egy gyors SMS ment Ilinek, hogy „Akil a BIS-be.” Természetesen Ili azonnal hívott, hogy mi történik, úgyhogy egy élő BIS közvetítésben lehetett része, ahol egyikünk jobban izgult mint a másikunk. Majd megszülettek az eredmények, 3. helyen végzett az uszkár, (itt már a torkomban dobogott a szívem), 2. helyezett a francia bulldog (azt hiszem itt már egy kicsit le is mondtunk az első helyről) és akkor kimondták a varázsszót: „Afganistanski HRT” !!! Hát én le sem tudom írni, hogy akkor, ott abban a pillanatban mit éreztem! A telefon a fülemen, és csak azt hajtogattam, hogy „megnyerte, megnyerte, ezt nem hiszem el”, a torkomban gombócot éreztem, letettem a telefont és sírtam. De nem egyedül mert a kis Nadin szeme is tele volt könnyekkel, és ugyan ebben a pillanatban itthon Magyarországon is velünk sírt még valaki, akit úgy hívnak, hogy Patai Ilona.

Nyárfapihék

Ezután gyorsan befutottam a ringbe, előkaptam Nadin fényképezőgépét a táskámból, és csináltam pár képet erről a felejthetetlen pillanatról! Majd rohanás a klubkiállításra, ahol persze az afgánok bírálata előtt egy jó nagy zivatart kaptunk a nyakunkba, majd a szemerkélő esőben folytatódott a bírálat ahol Akil kitűnő II. helyezést ért el. Már esteledett mikor visszatértünk a szállásunkra, hogy újult erővel nekivágjunk a másnapi kiállításnak is. Vasárnap szintén az afgánokat bírálták utoljára, kb. 14 órakor kerültünk sorra, ahol Akil ismét kitűnő I., Best Junior, és Junior BOB lett. Ezen a napon látszott Akilon, hogy fáradt, és nincs kedve, de ennek ellenére szép eredményt ért el. A BIS után elindultunk haza, hiszen egy jó pár órás út volt még előttünk, de azt hiszem, hogy egy ilyen izgalmakkal, és eredményekkel teli hétvége megér minden fáradságot!!!

Portré

  

A ringben

BIS Winner!

2011.04.17. Barje CAC

A megnyitó

Ez a bejegyzés egy kissé (nagyon) megcsúszva kerül be a blogba, és most lehet, hogy sokan úgy gondolják, hogy ennyi idő elteltével hogyan lehet hiteles, még az átélt izgalmak hatása alatt álló beszámolót írni, DE egy olyan kiállítást, ahol első "Junior Champion" cím születik, úgy érzem nem lehet elfelejteni! De ne szaladjunk ennyire előre!

Az úticélunk ezen a napon Szlovénia, azon belül is Barje volt. Ez a kiállítás egy szerencsés véletlennek volt köszönhető, ugyanis eredetileg Mariborban szerettük volna befejezni Akilnak a Champion címet, csak egész egyszerűen én elnéztem a Pápa-Barje közti távolságot. De mivel az utolsó pillanatban még elfogadták a nevezésünket, így elhatároztuk, hogy nekivágunk ennek a hosszú útnak! Persze ma már hiszem, sőt biztos vagyok benne, hogy ez a kis "elnézés" nem véletlenül történt meg velem, hiszen egy kedves barátnőm szerint "véletlenek pedig nincsenek!" Talán igaza van! Az út, mint már említettem nem volt rövid, de a határt átlépve egy egész más világba cseppentünk.Az addigi egyhangú, sík magyar tájat felváltotta, a szlovén hegyek szépséges változatossága, amelyekbe szerintem egy pillanat alatt bele lehet szeretni, nem beszélve, a hegyoldalakban megbújó kis településekről, amelyeknek szintén megvan a maga meghittséget sugárzó bája!

A kiállítás, egy hegyek által övezett kis völgyben volt megrendezve, s felnézve, a fákkal benőtt hegyoldal szinte szédítő látványt nyújtott! Parkolni közvetlenül a pálya szélén lehetett, minden áttekinthető, és magas színvonalon megszervezett volt! Bár minden kiállítás ilyen igényes lenne!

Jean Luis Grunheid (F) bíróúrral

A bírálatok 10 órakor kezdődtek, s mi egy francia bíróúrat kaptunk, akinek nagyon tetszett Akil, s ezáltal kitűnő I., és Junior Winner cím birtokosa lett, s ebből kifolyólag megszületett az első Champion címünk:

Akil Junior BOG II.

AKIL FAMAL SZITÁR AL FIDDA - SLOVENIAN JUNIOR CHAMPION!!!!

Nagyon -nagyon büszkék voltunk Akilra, és még hab a tortán, hogy JUNIOR BOG II. helyezést is sikerült elérnie! Azt hiszem joggal lehetünk boldogok, hiszen egy ilyen cím elérése rengeteg befektetett "munkát" igényel, de amikor egy szép eredmény születik, akkor az ember hajlandó elfelejteni minden addigi gondot, nehézséget, és csak az számít, ami ott, az adott pillanatban történik, az eufórikus boldogság ami elönt tetőtől-talpig, a büszkeség, ami szinte szétveti az ember mellkasát, és a meghatározhatatlan öröm, hogy igen, ezért a pillanatért küzdöttünk, s lám sikerült, hiszen egy ilyen alkalom egy igazi álmot vált valóra!

Úgy gondolom ez a kiállítás még hosszú-hosszú ideig fog az emlékezetemben olyan életszerűen megmaradni, ahogy akkor ott megtörtént, hiszen ezek olyan felejthetetlen pillanatok, melyek ösztönzőleg hatnak, hogy még nagyobb, még nemesebb célok kitűzését tegyék lehetővé, hiszen amíg az ember él, addig mindig remél! Köszönjük!

Afgánok