2011. május 21., szombat

2011.05.21-22. Varazdin CACIB

Egy fantasztikus hétvégén vagyunk túl, ugyanis Horvátországban jártunk, ahol résztvettünk Varazdinban egy 2 napos CACIB-on, és neveztünk a klubkiállításra is.
Akil & Nadin

Péntek délután indultunk itthonról, mivel a szállásunk Letenyén volt, egy szép, és barátságos panzióban.

A kiállításra szombat reggel 9 óra körül érkeztünk meg, a helyszín egy parkszerű létesítmény volt, ahol szerencsére nagyon jó helyen tudtunk letáborozni. Bőven volt időnk a ringbe lépés pillanatáig, mivel az afgán agár volt az utolsó a bírálatok sorrendjében. Azt már gondolom említenem sem kell, hogy csúszás az volt bőven. Sajnos ezáltal Akilnak is szinte a legmelegebb időpontban kellett megmutatnia magát a bírónőnek, de ennek ellenére, nagyon büszkék voltunk Rá, hiszen fantasztikus teljesítményt nyújtott! Ennek eredményeképpen kitűnő I., Best Junior, és Junior BOB minősítést sikerült elérnie! Nagyon boldogok voltunk, hiszen ezzel az eredménnyel:

AKIL FAMAL SZITÁR AL FIDDACROATIAN JUNIOR CHAMPION !!!!

Várakozás
Mivel a klubkiállításig még volt időnk bőven, így Akil részt tudott venni a Junior Best In Show-ban is. Hát ez maga volt a csoda! Körülbelül 40 fiatal kutya versengett a Best Junior cím megszerzéséért, majd jött a szűkítés, ahol Barbara Müller (CH) bírónő 7 kutyát emelt ki a további versenyzésre, köztük Akilt elsőnek! Nagyon – nagyon izgultunk Nadinnal a ring szélén, és egy gyors SMS ment Ilinek, hogy „Akil a BIS-be.” Természetesen Ili azonnal hívott, hogy mi történik, úgyhogy egy élő BIS közvetítésben lehetett része, ahol egyikünk jobban izgult mint a másikunk. Majd megszülettek az eredmények, 3. helyen végzett az uszkár, (itt már a torkomban dobogott a szívem), 2. helyezett a francia bulldog (azt hiszem itt már egy kicsit le is mondtunk az első helyről) és akkor kimondták a varázsszót: „Afganistanski HRT” !!! Hát én le sem tudom írni, hogy akkor, ott abban a pillanatban mit éreztem! A telefon a fülemen, és csak azt hajtogattam, hogy „megnyerte, megnyerte, ezt nem hiszem el”, a torkomban gombócot éreztem, letettem a telefont és sírtam. De nem egyedül mert a kis Nadin szeme is tele volt könnyekkel, és ugyan ebben a pillanatban itthon Magyarországon is velünk sírt még valaki, akit úgy hívnak, hogy Patai Ilona.

Nyárfapihék
Ezután gyorsan befutottam a ringbe, előkaptam Nadin fényképezőgépét a táskámból, és csináltam pár képet erről a felejthetetlen pillanatról! Majd rohanás a klubkiállításra, ahol persze az afgánok bírálata előtt egy jó nagy zivatart kaptunk a nyakunkba, majd a szemerkélő esőben folytatódott a bírálat ahol Akil kitűnő II. helyezést ért el. Már esteledett mikor visszatértünk a szállásunkra, hogy újult erővel nekivágjunk a másnapi kiállításnak is. Vasárnap szintén az afgánokat bírálták utoljára, kb. 14 órakor kerültünk sorra, ahol Akil ismét kitűnő I., Best Junior, és Junior BOB lett. Ezen a napon látszott Akilon, hogy fáradt, és nincs kedve, de ennek ellenére szép eredményt ért el. A BIS után elindultunk haza, hiszen egy jó pár órás út volt még előttünk, de azt hiszem, hogy egy ilyen izgalmakkal, és eredményekkel teli hétvége megér minden fáradságot!!!

Portré
  
A ringben

BIS Winner!