Ma a szombathelyi kiállításon vettünk részt Akillal. Szerencsére a hőség enyhült, így kellemes időnk volt, leszámítva az erős szelet. Nagyon vártuk már ezt a kiállítást, de nem csak a bírálat miatt, hanem mert tudtuk, hogy régi kedves barátokkal is találkozni fogunk. Mi eddig szetterekkel "foglalkoztunk", Ők voltak úgymond az első szerelem, és ez az érzés még máig is tart! Most joggal kérdezheti bárki: "Akkor miért kellett egy Afgán Agár?". Ennek több oka is van, de talán a legfontosabb érv a döntésünk mellett a "meglátni és megszeretni" szempont volt. Én hiszem, hogy az ember szívében sok hely van, így a szeretett dolgok kényelmesen elférnek benne egymás mellett.
Képek/Photos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése