Akil Famal Szitár al Fidda

Tirgu Mures - Vukovar - Osijek - CAC, CACIB

2011-10-08T11:48:00.000-07:00

Az utolsó kiállítási beszámolóm óta eltelt több mint 2 hónap!! Hát igen, bevallom tényleg nem volt szép dolog tőlem, hogy ennyire elhanyagoltam a blogírást, főleg, hogy ez az elmúlt idő tele volt nagyszerűbbnél-nagyszerűbb eredményekkel!! De most megpróbálok lefaragni ezekből a hiányosságokból, így most ez nem egy rendhagyó beszámoló lesz, hanem több kiállítás összefoglalója!

Én is látni akarom!!

Szeptember 9-én délután 4 órakor elindultunk Marosvásárhelyre két kedves barátunk társaságában, hogy résztvegyünk a 2 napos "Dracula Golden Trophy"kiállításon. Az út nagyon- nagyon hosszú volt (számomra legalábbis), mivel másnap hajnali fél 3-kor érkeztünk meg a szállodánkba, ahol egy csodálatosan színvonalas, apartman várt minket. Pár óra alvás, és már indultunk is a kiállítás helyszínére, ahol az én első benyomásom a "csalódottság" volt, amikor megláttam a "zsebkendőnyi", macskaköves ringet! De ezt a kezdeti "rosszérzés" hamar el is illant, hiszen kedves, és segítőkész emberek jöttek felénk, hogy üdvözöljenek bennünket! Ők név szerint Kiss Albert & Réka, akiket a Facebook-ról már ismertünk, de személyesen még nem volt alkalmunk találkozni. Nagyon örülök, hogy végre lehetőség adódott erre az ismeretségre, hiszen én úgy gondolom, ha jó emberekkel kerülünk kapcsolatba, az mindig nagy jelentőséggel bír!
Na de térjünk vissza a kiállításunk helyszínére! Ezen a CAC kiállításon Akilnak Excellent I. CAC, BOB, BOG II., míg Zaimnak nagyon ígéretes, Best Baby minősítést sikerült elérni! Nagyon büszkék voltunk mindkettőjükre!!! Aztán délután következett a CACIB kiállítás, ahol Akil és kistestvére ismét remekelt, Zaim megismételte délelőtti eredményét, míg Akil Exc. I. CAC, CACIB, BOB ~ ezáltal:

AKIL FAMAL SZITÁR AL FIDDA ~ ROMANIAN CHAMPION!!!!!!!!!!!!!!!

Egész kényelmes!

A délután, és este folyamán még rengeteg minden történt Velünk és pápai barátainkkal, de ezek inkább személyes jellegű emlékek, olyanok amik idegen embereknek talán érdektelennek tűnnének!
A vasárnapi CACIB is az előző nap eredményeit hozta, s visszatérve a szállodánkba egy kis úszás,szaunázás, pezsgőfürdőzés, és egy remek vacsora zárta a napot!! Szerencsére az indulást csak hétfőre terveztük, így volt idő mindenre ezen a hétvégén (csak aludni nem), hiszen olyan ritka eset, ha baráti társasággal megyünk kiállításra! Hazafelé persze megálltunk a főút mellett, olyan "bazársor" szerűségnél, ahol egész utcányi kirakodó árus kínálta szebbnél szebb portékáját!!! Természetesen mi is vásároltunk ajándékokat, majd megálltunk egy pár kép erejéig a Király-hágón, ahonnan a kilátás fantasztikus!!
Ezen a hétvégén Nadin sajnos nem tarthatott Velünk, de elhatároztuk, hogy mindenképpen el kell Őt ide hozni, hiszen Marosvásárhely csodálatos, és tudom, hogy kifejezetten élvezné a bazársori nagybevásárlást is!!! :)

A Király-hágó!

Fincsi volt!

A következő hétvégén, Horvátországban jártunk, azon belül is a vukovar-i CAC, és az osijek-i 2*CACIB-on vettünk részt! Ezeken a kiállításokon csak Akil versenyzett, Zaim, csak érdeklődő látogatóként volt jelen! Én úgy érzem sikeres volt a hétvége minden szempontból, hiszen Akil 3 CAC, és 2 Res. CACIB címmel gazdagodott ezeken a kiállításokon. Az időjárásra nem lehetett panaszunk, hiszen a szeptemberi hónaphoz képest rettentő meleg volt. Szerencsére az osijeki kiállítást a strand területére szervezték, amely mellett ott folyik a Drava, ahol igen ésszerűen egy folyóparti strand is ki van alakítva a fürdőzők, és napimádók részére!
Természetesen Zaim már első nap megfürdött, hiszen neki nem kellett szépen felkészítve a ringbe lépnie! A fürdőzés nagyon jól sikerült, hiszen rengeteg kutyát beengedtek a vízbe játszani, s úgy érzem mindenki, kutya s gazda egyaránt élvezte a felhőtlen szórakozást. Akil csak vasárnap a bírálat után mártózhatott meg, de hát természetesen Ő nem futkozott , hanem inkább az arisztokratikus sétát választotta a vízben, és szerintem nem is értette, hogy most miért kell az Ő gyönyörű bundáját ilyen homokos vízzel összekenni! Hát igen az Ő finom kis lelke!
A szállásunk a belvárosban volt, így automatikusan belecseppentünk a városi forgatagba! Szerintem Osijek gyönyörű, és részt is vettünk egy esti kisvonatozáson a városban, és a folyóparton! Nagyon - nagyon élvezetes volt! Majd sétáltunk egyet még a kutyákkal is, akik szintén nagyon élvezték az éjszakai élet nyüzsgését!
Összességében tökéletes hétvégét tudhatunk magunk mögött, hiszen most a kiállítás mellett jutott idő egy kis kikapcsolódásra is, ami úgy érzem jótékony hatással volt családunk minden egyes tagjára!

Drava part!

A vízikacsa

Esti forgatag!

Osijek belváros!

Szökőkút!

Nadin a strandon!

LETTER FOR TRIKSZY BEATRIX TÓTH!!!!

2011-09-01T04:14:00.000-07:00

Bevallom nem stílusom nyílt fórumokon eligazító leveleket írogatni, de most úgy érzem eljött az ideje! Ezúton szeretnélek megkérni Trikszy Téged arra, hogy fejezd be, Akilról szóló negatív, minden valós alapot nélkülöző, roszindulatú megjegyzéseid terjesztését! Az a baj, hogy ezekkel a gonosz kritikákkal, nem Akilt, hanem saját magadat minősíted le, hiszen mindenki tudja, hogy ezek a dolgok akkor kezdődtek, amikor kivettük a kutyát a kezedből! De ha így alakult, az talán nem véletlen, hiszen egy élőlény sem szereti az agresszív bánásmódot, és nem kell összekeverni az érzékenységet, az idegbetegséggel!!! Az, hogy Akil Téged nem szeretett a durvaságod miatt, az talán inkább elgondolkodtató, s talán ha több tisztelettel, és szeretettel közelednél az állatok felé, akkor ilyen dolgok nem történnének meg!! S erre nem az a megoldás, hogy gonosz pletykákat terjesztek mindenfelé, hiszen ez a kutya másfél évesen már nagyon sok mindent „letett az asztalra”,ellenben a Te afgánjaiddal, úgyhogy törődj a magad dolgaival, és a saját kutyáiddal!!! S talán azt a 30 képet sem kéne fennhagynod a Facebook-os oldaladon Akilról, hiszen én a Te helyedben nem égetném magam, egy általam leminősített kutyával. NONSENS!!!!!!!!

Ch.Akil Famal Szitár al Fidda

2011.08.06. Pápa CAC

2011-08-06T08:06:00.000-07:00

Tudom, hogy erről a kiállításról, egy elfogulatlan beszámolót kellene írnom, DE bocsássa meg nekem a kedves olvasó, ha véletlenül nem így történne!! Hiszen olyan dolgokról, amikre büszkék vagyunk, vagy közel állnak a szívünkhöz, nagyon nehéz olyan leírást adni, amely teljes egészében a realitás talaján marad. Számomra ez a kiállítás is ebbe a kategóriába tartozik, hiszen végre, hazai pályán, a "mi városunkban," Pápán léphettünk ringbe Akillal. Szerencsére, az égiek is a kegyeikbe fogadták ezt a kiállítást, hiszen, a szinte egész hetes rosszidő után, szombaton végre kiderült az ég, és szikrázó napsütés fogadta a kiállítókat, s a látogatókat egyaránt!

Számunkra azért is meghatározó ez a dátum, hiszen ez volt az első kiállítás, ahol Akil Famal Szitár al Fidda Champion osztályban indulhatott! S lám beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen Kitűnő I., CAC, és BOB minősítést sikerült elérnie! A délutáni Best in Show is nagyon sikeresen alakult, Nadin gyerek-kutyapárban I. helyezett lett, Akil BOG, és "A legszebb pápai kutya" cím birtokosává válhatott!
De nem csak ezek a kiváló eredmények miatt éreztem fantasztikusnak ezt a kiállítást, hanem azért is, mert szerintem a Várkertnél eszményibb helyet el sem lehet képzelni egy ilyen rendezvény lebonyolítására, főleg, ha mindez még kiváló szervezéssel is párosul!
Úgy gondolom ezen a kiállításon, nem csak a kiállítók, hanem a látogatók igényei is maximálisan ki voltak elégítve, hiszen különböző programok, érdekességek fogadták az érdeklődöket, s igazi kuriózumnak számított, az Esterházy kastély "grófi párjának" megjelenése is!
Az én szívemet még sok apró kis momentum megmelengette, s ezek közé tartozott az a rengeteg kedves ismerős, barát, akiknek a tekintetében őszinte érdeklődés tükröződött, s akik velünk együtt izgulták végig ezt a napot, s drukkoltak nekünk, hogy egy eredményekben gazdag napot zárhassunk!
Zárógondolatként még annyit, hogy ennek a pápai kiállításnak köszönhetően, több új ismeretségre tettünk szert, s bízom benne, hogy ezekből az ismeretségekből az idő majd igaz, és őszinte barátságokat kovácsol, hiszen:
"Egyedül semmire nem vagyunk képesek. A hit csak akkor él, ha osztoznak rajta."
(John Ajvide Lindqvist)

Barakah Zaim Min Szitár Al Fidda

2011-08-05T12:35:00.000-07:00

Már több mint egy hete tartozom ezzel a bejegyzéssel, hiszen 2011.07.30-án megérkezett hozzánk családunk legfiatalabb tagja: Barakah Zaim Min Szitár Al Fidda! Az igazság az, hogy mi egyátalán nem terveztük "kis" családunk bővítését, de hát ember tervez, Isten végez! Természetesen mi is nagy izgalommal kísértük végig a kicsik életét, a fogantatástól kezdve, egészen születésük pillanatáig, de még ez idő alatt sem fordult meg a fejünkben, hogy Akilnak kistesó kellene.
Aztán ahogy teltek-múltak a hetek, ott volt egy kisfiú, aki egy kicsit különbözött a többiektől! Egy kicsit kisebb volt, egy kicsit másabb színnel rendelkezett, s kiderült róla, hogy valószínűleg világosabb szőrben fog majd tündökölni, mint alomtestvérei. És akkor elhangzott a varázsszó: lehet, hogy platina lesz??!! Aki ismer az tudja, hogy nekem mindig ez a szín volt a kedvencem, és nagyot dobbant a szívünk, amikor ezt meghallottuk!

Természetesen tudtuk, hogy nincsen első választási jogunk, hiszen voltak már jópáran, akik a Szitár al Fidda kennel "B alom" kiskutyáira vártak már egy éve. De megbeszéltük Iliékkel, hogyha ez a kiskutya nem kerül kiválasztásra, akkor nagyon szívesen elhozzuk!
Természetesen ahogy nőttek a kicsik, úgy változtak hétről-hétre, és persze ezekben a hetekben is volt izgalom bőven. Mikor megtörtént az első féreghajtás, egy szomorú telefont kaptunk, hogyha gondoljuk, válasszunk másik kiskutyát, mert Zaim (akkor még Bakilka) nem valószínű, hogy megéri a reggelt.

Nagyon-nagyon izgultunk, és bíztunk benne, hogy egy ilyen kicsi, és fiatal lélek nem fog idő előtt eltávozni! És akkor ez a pici kutyus bebizonyította élniakarását, kitartását, hiszen biztosan tudta, és érezte, hogy itt a Földön egy családnak nagyon nagy szüksége van Rá! S lám-lám, mára már a kicsi Bakilból Zaim lett, egy igazi kis vasgyúró "Dandártábornok", aki imád futkozni, kíváncsiskodni, szétcincálni, és megrágni mindent. De nem tudok Rá haragudni, hiszen annyira aranyos és kedves, igazi "anya szerelme"! Csak azt sajnálom, hogy Akillal ez a babakor kimaradt nekünk, pedig ezek a hetek egész egyszerűen pótolhatatlanok, s éppen ebből kifolyólag igyekszem én is minél több időt Vele tölteni, az ölembe tartani, puszilgatni, szeretgetni, hiszen olyan gyorsan rohan az idő, s egy szempillantás alatt már felnőtté is válik!

Szerencsére Nadin is nagy segítség mindenben, hiszen az Ő élete is megváltozott ezáltal, hogy mostmár nem egy, hanem két afgánt kell szeretgetnie!Befejezésül pedig szeretnék köszönetet mondani a Patai családnak, hogy ismételten megtiszteltek bennünket bizalmukkal, azáltal hogy ránkbízták 9 féltve őrzött "kincsük" közül az egyiket! És ezúton szeretném még megköszönni, azt a közel egy hetet is, amit Nadin Náluk töltött, s a sok szeretetet, kedvességet, amivel az ott töltött idő alatt elhalmozták!! Örök hála érte!

SRBCh,SLOJCh,HRJCh,HJCh, Akil Famal Szitár al Fidda

2011-06-27T11:04:00.000-07:00

Szigetvár CAC

2010.07.11. Életem egyik legmeghatározóbb dátuma, hiszen ezen a napon indult el Akil kiállítási karrierje! Így visszagondolva gyorsan elröppent ez az egy év, rengeteg helyen megfordultunk, sok mindent tapasztaltunk, hoztunk jó és hibás döntéseket egyaránt, és végül de nem utolsósorban nagyon sok mindent megtanultunk. És igen, nem szégyellem bevallani, hogy ez a tanulási folyamat, még most is része az életünknek, és úgy érzem, enélkül nem is tudnánk tovább lépni! Tudom hogy szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen nem csak egy gyönyörű kutyát tudhatunk magunkénak, hanem azt a sok segítséget is, amit csak egy lelkiismeretes tenyésztő tud megadni. No persze azért mi is kaptunk néha "kritikát" Ilitől, de tudtuk, hogy mindez építő jellegű tanács, és nem egyéb!

Szerbia - BOB & BOG II.

Mindezek ellenére nem volt minden egyszerű, és könnyű, hiszen muszáj volt rugalmasnak lenni, új kihívásokkal szembenézni, teljesíteni a vállalt kötelezettségeket, s tűzőn - vízen át kitartani a kitűzött cél mellett. Nem szabad soha, de soha meghátrálni, nem szabad a rosszakarókra hallgatni, és nem szabad hagyni, hogy a rosszindulatú és hozzá nem értő kritikák elvegyék a kiállítási kedvet! Én visszaemlékszem életem első kiállítására, ahova a kis szetterünket vittük, és bevallom őszintén szívem szerint sírva rohantam volna haza, mert úgy éreztem magam mint egy "kisegér" akire rászálltak a "vércsék" és ízekre szedik! Rettenetes volt, de tanultam belőle, elsősorban azt, hogy a kiállításokon sajnos sokszor farkastörvények uralkodnak! Persze akadt olyan is aki segítő kezet nyújtott, sosem fogom elfelejteni Ardeleán Áginak életünk második kiállításán, azt a kedvességet amit Tőle kaptunk! Persze mára már (nagyjából) megedződtünk, és megtanultunk ezekkel a dolgokkal együtt élni. Ezt a pár sor kitérőt a leendő kiállítóknak szántam bíztatásul, hogy merjék felvállalni álmaikat!

Nadinnal

Most pedig visszatérve Akilra, büszkén mondhatom, hogy 15 és fél hónaposan megszerezte Szerbiában élete első felnőtt Champion címét így:

AKIL FAMAL SZITÁR AL FIDDA - SERBIAN CHAMPION

s, emelett még sikerült egy BOB, és egy BOG II. cím tulajdonosává is válnia! Fantasztikus hétvége volt, fantasztikus eredményekkel!!
Azóta már résztvettünk a Szigetvár CAC kiállításon is ahol Excellent I., és CAC eredményeket sikerült elérni!
S most majdem egy év elteltével az első kiállítás óta, a hétvégén ismét Gödöllőé a főszerep, ezé a számomra meghatározó, és különleges helyé, ahol 2010. 07.11-én kezdetét vette valami, talán egy igaz álom megvalósulása, melyre annyi évet kellett várnunk, s amely végül leírhatatlan magasságokba repített minket!!! Köszönjük!!!

"A dicsőséges szekrénytető"

Vízparton

Bírálat előtt

OK, én lépek!!

2011.06.11 -12. Komárom CACIB

2011-06-12T11:44:00.000-07:00

Úgy érzem joggal írhatom, hogy egy igen sikeres, és eredményekben gazdag hétvégét hagytunk magunk mögött. Ezek a szép eredmények Komáromban születtek, a 2 napos CACIB kiállításon.

Mivel egy HPJ-re még szükségünk volt a Champion cím eléréséhez, ezért Akilt mindkét nap Junior osztályban neveztük, semmit sem bízva a véletlenre. De a szerencse mellénk szegődött, hiszen ezt a hiányzó eredményt, már szombaton sikerült elérni, így:

AKIL FAMAL SZITÁR AL FIDDA - HUNGARIAN JUNIOR CHAMPION

A szombati nap még további meglepetéseket tartogatott, s mivel gyerek-kutyapár versenyen nem volt lehetőség részt venni, így Nadin a Junior Handlerek első korcsoportjában indult Akilllal. Nagyon szépen szerepeltek, és ennek meg is lett az eredménye, hiszen az 5 versenyző közül Tarján Annamária bírónő Nadint a III. helyre rangsorolta! Azt hiszem ez a helyezés egy ennyi idős kislánytól igazán remek eredménynek számít!

A vasárnapi nap sem volt minden izgalomtól mentes. Igaz, hogy Akil Junior osztályban indult úgymond "tét nélkül", de bebizonyosodott, hogy a meglepetések még akkor is utolérhetik az embert, ha nem is számít rá. Így történt ez velünk is. Ezen a napon Dr. Jakkel Tamás bírálta az afgán agarakat, és bevallom én egy kicsit tartottam is Tőle, hogy milyen bírálattal fogja illetni Akilt.
De bebizonyosodott, hogy a félelmeim teljesen alaptalanok voltak, hiszen Akil Famal Szitár al Fidda nem csak a Junior Winner cím viselésére vált jogosultá, hanem ezen a napon a CACIB kiállítás Afgán Agár fajtagyőztese ( BOB) is lett!!!

Azt hiszem ennyi remek hír után nagyon nehéz zárósort írni, hiszen mit is mondhatnék még el, amit eddig nem tettem meg, talán, hogy minden kiállítás után mély hálát érzek minden jó iránt amit kaptunk,vagy, hogy ilyenkor mégjobban hiszek a sorsszerűségben, melynek kapcsán Akil hozzánk került, s most már tudom, hogy ebben a világban minden de minden történésnek háttere van. Ki tudja talán valóban semmi sem történik véletlenül, s biztosan oka van annak is, hogy Akil személyében egy ilyen kedves és csodaszép családtagra tettünk szert!

Szitár al Fidda Kennel - " B " Litter

2011-06-03T05:00:00.000-07:00

2011. május 30-ának hajnalán egy különleges esemény vette kezdetét, hiszen új kis jövevények érkeztek ebbe a világba, hogy néhány ember életét boldoggabbá, és örömtelibbé tegyék!

Igen, gondolom már sokan tudják, hogy miről is van szó, hiszen a fent említett időpontban látta meg a napvilágot a " B " alom első kiskutyája a Szitár al Fidda kennelben! Őt követte még 7 arany, és 1 arany-csíkos színű kistestvér. Igaz a szülés nem volt minden komplikációtól mentes, de a végeredmény egy elégedett, és büszke anyuka, 9 egészséges, és erős csöppség, s természetesen az örömmámorban úszó Patai család, akik mint már az " A " alom születésénél is bebizonyították, gondoskodó és törödő otthont nyújtanak a kicsiknek.
Úgy érzem külön meg kell még említenem, a leendő gazdikat is, akik oly régóta várták ezt a pillanatot, s végre elérhető közelségbe került a nagy álom, miszerint Afgán Agár tulajdonosok lehetnek! S persze itt vagyunk még mi is, " A betűs szerelmeinkkel ", és úgy érzem, bátran kijelenthetem mindannyiunk nevében, hogy örökre e fajta rabjai lettünk. De szerintem ezt egyikünk sem bánja, hiszen az " A " alom afgánjai rengeteg örömet, boldogságot, s nem utolsó sorban szeretetet adnak tulajdonosaiknak, és persze a kiállításokon is remek eredményeket tudhatnak magukénak! Kell-e ennél több egy kutyatulajdonosnak??? Azt hiszem erre a válasz egy határozott NEM!

És úgy érzem, a mostani kis jövevények is ezt a sok szépet, s jót fogják nyújtani leendő gazdijuknak minden téren, legyen szó a hétköznapi élet egyhangúságáról (??????), vagy akár a kiállítások nyüzsgő forgatagáról! Igen, talán bátorkodhatom azt gondolni, hogy köztük vannak a jövő bajnokai is, hiszen
mindkét szülő ( Ch. Calamus True Lady és Ch. Popovs Thunder and Lightning ) álomszép, kiváló külső, és belső tulajdonságokkal rendelkeznek, s valószínűleg ezeket a tulajdonságokat remekül örökítették utódaiknak is, de beszéljen helyettem a pedigree!
Végezetül pedig kívánom minden leendő kutyatulajdonosnak , hogy találja meg négylábú barátjával azt belső békét, harmóniát, amikor a szavak egész egyszerűen szükségtelenek, és soha de soha ne kételkedjen benne, hiszen:

„Nem kell külön elnyernünk bizalmát vagy barátságát, mert ő születésétől fogva a barátunk: Behunyt szemmel is bízik bennünk; még születése előtt elkötelezte magát az ember mellett.” (Maurice Maeterlinck)

2011.05.21-22. Varazdin CACIB

2011-05-21T00:32:00.000-07:00

Egy fantasztikus hétvégén vagyunk túl, ugyanis Horvátországban jártunk, ahol résztvettünk Varazdinban egy 2 napos CACIB-on, és neveztünk a klubkiállításra is.

Akil & Nadin

Péntek délután indultunk itthonról, mivel a szállásunk Letenyén volt, egy szép, és barátságos panzióban.

A kiállításra szombat reggel 9 óra körül érkeztünk meg, a helyszín egy parkszerű létesítmény volt, ahol szerencsére nagyon jó helyen tudtunk letáborozni. Bőven volt időnk a ringbe lépés pillanatáig, mivel az afgán agár volt az utolsó a bírálatok sorrendjében. Azt már gondolom említenem sem kell, hogy csúszás az volt bőven. Sajnos ezáltal Akilnak is szinte a legmelegebb időpontban kellett megmutatnia magát a bírónőnek, de ennek ellenére, nagyon büszkék voltunk Rá, hiszen fantasztikus teljesítményt nyújtott! Ennek eredményeképpen kitűnő I., Best Junior, és Junior BOB minősítést sikerült elérnie! Nagyon boldogok voltunk, hiszen ezzel az eredménnyel:

AKIL FAMAL SZITÁR AL FIDDA – CROATIAN JUNIOR CHAMPION !!!!

Várakozás

Mivel a klubkiállításig még volt időnk bőven, így Akil részt tudott venni a Junior Best In Show-ban is. Hát ez maga volt a csoda! Körülbelül 40 fiatal kutya versengett a Best Junior cím megszerzéséért, majd jött a szűkítés, ahol Barbara Müller (CH) bírónő 7 kutyát emelt ki a további versenyzésre, köztük Akilt elsőnek! Nagyon – nagyon izgultunk Nadinnal a ring szélén, és egy gyors SMS ment Ilinek, hogy „Akil a BIS-be.” Természetesen Ili azonnal hívott, hogy mi történik, úgyhogy egy élő BIS közvetítésben lehetett része, ahol egyikünk jobban izgult mint a másikunk. Majd megszülettek az eredmények, 3. helyen végzett az uszkár, (itt már a torkomban dobogott a szívem), 2. helyezett a francia bulldog (azt hiszem itt már egy kicsit le is mondtunk az első helyről) és akkor kimondták a varázsszót: „Afganistanski HRT” !!! Hát én le sem tudom írni, hogy akkor, ott abban a pillanatban mit éreztem! A telefon a fülemen, és csak azt hajtogattam, hogy „megnyerte, megnyerte, ezt nem hiszem el”, a torkomban gombócot éreztem, letettem a telefont és sírtam. De nem egyedül mert a kis Nadin szeme is tele volt könnyekkel, és ugyan ebben a pillanatban itthon Magyarországon is velünk sírt még valaki, akit úgy hívnak, hogy Patai Ilona.

Nyárfapihék

Ezután gyorsan befutottam a ringbe, előkaptam Nadin fényképezőgépét a táskámból, és csináltam pár képet erről a felejthetetlen pillanatról! Majd rohanás a klubkiállításra, ahol persze az afgánok bírálata előtt egy jó nagy zivatart kaptunk a nyakunkba, majd a szemerkélő esőben folytatódott a bírálat ahol Akil kitűnő II. helyezést ért el. Már esteledett mikor visszatértünk a szállásunkra, hogy újult erővel nekivágjunk a másnapi kiállításnak is. Vasárnap szintén az afgánokat bírálták utoljára, kb. 14 órakor kerültünk sorra, ahol Akil ismét kitűnő I., Best Junior, és Junior BOB lett. Ezen a napon látszott Akilon, hogy fáradt, és nincs kedve, de ennek ellenére szép eredményt ért el. A BIS után elindultunk haza, hiszen egy jó pár órás út volt még előttünk, de azt hiszem, hogy egy ilyen izgalmakkal, és eredményekkel teli hétvége megér minden fáradságot!!!

Portré

A ringben

BIS Winner!

2011.04.17. Barje CAC

2011-04-17T23:51:00.000-07:00

A megnyitó

Ez a bejegyzés egy kissé (nagyon) megcsúszva kerül be a blogba, és most lehet, hogy sokan úgy gondolják, hogy ennyi idő elteltével hogyan lehet hiteles, még az átélt izgalmak hatása alatt álló beszámolót írni, DE egy olyan kiállítást, ahol első "Junior Champion" cím születik, úgy érzem nem lehet elfelejteni! De ne szaladjunk ennyire előre!

Az úticélunk ezen a napon Szlovénia, azon belül is Barje volt. Ez a kiállítás egy szerencsés véletlennek volt köszönhető, ugyanis eredetileg Mariborban szerettük volna befejezni Akilnak a Champion címet, csak egész egyszerűen én elnéztem a Pápa-Barje közti távolságot. De mivel az utolsó pillanatban még elfogadták a nevezésünket, így elhatároztuk, hogy nekivágunk ennek a hosszú útnak! Persze ma már hiszem, sőt biztos vagyok benne, hogy ez a kis "elnézés" nem véletlenül történt meg velem, hiszen egy kedves barátnőm szerint "véletlenek pedig nincsenek!" Talán igaza van! Az út, mint már említettem nem volt rövid, de a határt átlépve egy egész más világba cseppentünk.Az addigi egyhangú, sík magyar tájat felváltotta, a szlovén hegyek szépséges változatossága, amelyekbe szerintem egy pillanat alatt bele lehet szeretni, nem beszélve, a hegyoldalakban megbújó kis településekről, amelyeknek szintén megvan a maga meghittséget sugárzó bája!

A kiállítás, egy hegyek által övezett kis völgyben volt megrendezve, s felnézve, a fákkal benőtt hegyoldal szinte szédítő látványt nyújtott! Parkolni közvetlenül a pálya szélén lehetett, minden áttekinthető, és magas színvonalon megszervezett volt! Bár minden kiállítás ilyen igényes lenne!

Jean Luis Grunheid (F) bíróúrral

A bírálatok 10 órakor kezdődtek, s mi egy francia bíróúrat kaptunk, akinek nagyon tetszett Akil, s ezáltal kitűnő I., és Junior Winner cím birtokosa lett, s ebből kifolyólag megszületett az első Champion címünk:

Akil Junior BOG II.

AKIL FAMAL SZITÁR AL FIDDA - SLOVENIAN JUNIOR CHAMPION!!!!

Nagyon -nagyon büszkék voltunk Akilra, és még hab a tortán, hogy JUNIOR BOG II. helyezést is sikerült elérnie! Azt hiszem joggal lehetünk boldogok, hiszen egy ilyen cím elérése rengeteg befektetett "munkát" igényel, de amikor egy szép eredmény születik, akkor az ember hajlandó elfelejteni minden addigi gondot, nehézséget, és csak az számít, ami ott, az adott pillanatban történik, az eufórikus boldogság ami elönt tetőtől-talpig, a büszkeség, ami szinte szétveti az ember mellkasát, és a meghatározhatatlan öröm, hogy igen, ezért a pillanatért küzdöttünk, s lám sikerült, hiszen egy ilyen alkalom egy igazi álmot vált valóra!

Úgy gondolom ez a kiállítás még hosszú-hosszú ideig fog az emlékezetemben olyan életszerűen megmaradni, ahogy akkor ott megtörtént, hiszen ezek olyan felejthetetlen pillanatok, melyek ösztönzőleg hatnak, hogy még nagyobb, még nemesebb célok kitűzését tegyék lehetővé, hiszen amíg az ember él, addig mindig remél! Köszönjük!

Afgánok

2011.04.03. Dombóvár CAC

2011-04-05T10:21:00.000-07:00

szeretlek!

Vasárnap a dombóvári CAC kiállításon vettünk részt, igaz most nem mint kiállítók, hanem mint látogatók voltunk jelen. Az időjárás nagyon kegyes volt hozzánk, hiszen hétágra sütött a nap, ami úgy érzem mindenki hangulatát pozitívan befolyásolta! Persze nekünk más okunk is volt az örömre, hiszen találkozhattunk Ilivel, Lacival és Akil három gyönyörű testvérével. A viszontlátás öröme felhőtlen volt, hiszen mindig nagy boldogság, ha az egymástól távolra került alomtestvérek újra együtt lehetnek, és tudom, hogy a Patai család is önfeledten boldog, ha egy-egy "kiskutyájukat" láthatják, babusgathatják, szeretgethetik!

Nadin & Akil

És ennek a sok-sok szeretetnek meg is lett az eredménye, hiszen Iliék mindhárom gyönyörű kutyája átlagon felül teljesített! Gratulálunk Nekik az elért sikerekhez!

a verseny

Végül, de nem utosó sorban ezúton is szeretnék gratulálni kislányunknak Pop Nadinnak a gyerek-kutyapár versenyben elért II. helyezéshez, ami úgy gondolom egy 8 és fél éves kislánytól, aki előszőr indult versenyen nagyszerű teljesítmény!!! Bízom benne, hogy még sok ilyen megmérettetésben lesz részük Akillal, és remélem, hogy legalább ilyen szép eredményekkel büszkélkedhetenek majd a jövőben is!!!

ügyes vagy!

másodikak lettünk!

a tesókkal

2011.03.20. SZLOVÁKIA NITRA- CAC

2011-03-20T03:07:00.000-07:00

Akil & Nadin

Vasárnap Szlovákiában jártunk, pontosabban Nitrán, ahol egy CAC kiállításon vettünk részt. Utunk szerencsére nem volt túl hosszú, és Tóth Andi kozmetikus barátnőm is elkísért minket, akinek külön köszönet az ismételten gyönyörű kozmetikai felkészítésért!!

Fél 9 körül érkeztünk meg, persze az egymás mellé kijelölt aprócska ringek mellett szinte már lehetetlen volt helyet találni. Mondhatnám egy pici, üresen hagyott "lyukba" táboroztunk le, ami igencsak kényelmetlen volt, hiszen szinte mozdulni sem tudtunk, nem is beszélve az állandó jobbról-balról történő lökdösődésről! Ezek az "incidensek" általában Ír farkaskutyák részéről történtek, s némely esetben bennem erősen felmerült, a "ki sétáltat kit" effektus kérdése.

És mégha mindez nem lenne elég, előttünk egy, (hogy finoman fogalmazzak) kissé labilis idegrendszerű afgán szuka volt, akinek kedvenc időtöltése, a körülötte lévő kutyák megtámadása volt. De szerencse a szerencsétlenségben, hogy az afgánok bírálatával kezdtek, s így mi harmadiknak léphettünk a ringbe.

Akil vágta

Persze érdekes volt még az is, hogy a ringtitkár csak szlovákul beszélt, még egy árva angol szó sem hangzott el, és természetesen a jól bevált "startszám a táblán" hagyomány sem működött. Nagyon kellett figyelni, hogy ki mikor következik, és mi is csak a katalógusunkra támaszkodhattunk. Aztán a bírálat után egy gyors körülnézést tartottunk a csarnokban, s már pakoltunk is ki a kocsiba. Megkönnyebbülés volt a kinti napsütéses, friss levegő, a benti zsúfoltság után. Itt már nagyon jól éreztük magunkat, fényképeket készítettünk, vásároltunk, nevetgéltünk, és kedves emberekkel beszélgettünk.

Nadin & Akil

Végül is amiért mentünk, azt szerencsére sikerült megkapnunk, hiszen Akil nagyon ügyesen szerepelt. És azt is tudom, hogy a mostani kellemetlen emlékek az idő múltával meg fognak szépülni, és a későbbiekben már boldogan, és mosolyogva fogok a Nitrán átélt élményeimeről beszámolni!

Figyelek!

A nyeremény!

Képek / Photos

Visszatekintés....

2011-03-18T08:07:00.000-07:00

Baby

Ha visszatekintek az elmúlt 9 hónapra, a szívemre teszem a kezem, akkor őszintén úgy érzem, hogy mosolyog a lelkem. Hiszen, pont ennyi ideje osztjuk meg az életünket egy rosszcsont, de mégis gyönyörű Afgán Agárral. Nem állítom, hogy mindig egyszerű Vele az élet, de a szépsége, a kedvessége és a ragaszkodása kárpótol minket minden csínytevésért. Mára már tökéletes az összhang közöttünk, megtanultunk "kölcsönösen" alkalmazkodni egymáshoz. Bár, hogy ki enged többet, gondolom azt nem kell külön leírnom! De Ő már része az életemnek, és remélem, hogy még nagyon sokáig az is marad, és nem is szeretném, ha ez másként lenne!

Persze már Ő sem az a kis "baby" akibe beleszerettünk, hiszen az elmúlt 13 hónap alatt, szinte kész "férfivá" érett. De minden kornak megvan a maga szépsége! Imádtam mikor kajla babaként körülöttünk ugrált, amikor kölyökként jobban hasonlított egy kis bagolyra, mint egy Afgánra, és imádom most is, mikor igazán kezd hasonlítani egy jóképű "Armaniba bújtatott vadászkutyára"!! Számomra egyszerűen TÖKÉLETES!!

Puppy

Persze az Ő kis élete sem kezdődött bonyodalommentesen, hiszen volt egy pillanat amikor úgy tűnt, hogy a születési csillaga aláhull, még mielőtt igazán magasra szárnyalhatott volna, de szerencsére, a lehető legjobb helyre született, oda, ahol féltő gonddal vigyáztak Rá, szerették, és vállvetve együtt küzdöttek Akillal az életben maradásért. Örülök, hogy nem adtátok fel, és remélem soha nem is fogjátok! Köszönöm Nektek Ili & Laci!!

S lám-lám "miből lesz a cserebogár?" Hiszen Akil mára már 13 hónaposan (reményeim szerint, és ha az égiek is úgy akarják) 3 ország Junior Champion címének várományosa! Nagyon büszkék vagyunk Rá, és gratulálunk Neki ezekhez a szép eredményekhez!!

Junior

AKIL FAMAL SZITÁR AL FIDDA (13 months)

7 x very promising

4 x BIS II.

5 x Excellent I.

1 x Excellent II.

1 x Excellent III.

3 x Best Junior
3 x Junior BOB

1 x BOB

Slovenian Junior Club Winner

Cruft's Qualification 2012

S most, hogy az "A"alom kiskutyái lassan felnőnek, a Szitár al Fidda kennelben már készülnek az új kis jövevények érkezésére, akiket mindenki nagyon nagy izgalommal, és szeretettel vár! Kívánom Nektek Ili, hogy legalább ilyen szép kiskutyák szülessenek, mint "A" betűs testvéreik, és rengeteg örömöt és boldogságot hozzanak az életetekbe!!

Junior

2011. 03 .05-06. CACIB Zagreb

2011-03-08T08:42:00.000-08:00

A hétvégén Horvátországban jártunk, Zágráb-ban, egy 2 napos CACIB kiállításon. Akilt természetesen szombatra és vasárnapra is neveztük Junior osztályban, ahol mindkét nap sikerült BEST JUNIOR és JUNIOR BOB címet elérnie. Nagyon büszkék vagyunk rá, és gratulálunk Neki!!
A kiállításról most nem írok részletes beszámolót, mert úgy érzem elég uncsi lenne, hiszen most semmi olyan fontos konkrétum nem történt, amiről érdemes lenne részleteket is közölni. Bááár, vasárnap volt egy-két érdekes "kirohanás" a ringből, de szerencsére ez nem velünk történt! Viszont a város (már amennyit láttunk belőle) engem magával ragadott! A belváros egyszerűen gyönyörű! Nekem Győr jutott eszembe, ott szoktam ezt a megmagyarázhatatlan hangulatot érezni. Szeretem ahogy az emberek plédekbe burkolózva ülnek a kávézók teraszán, és forró italt kortyolgatva beszélik meg napi dolgaikat.
Szerencsére mi is találtunk egy gyönyörű, hangulatos kis éttermet, ahol mennyei vacsorát kaptunk, fejedelmi kiszolgálással! Tökéletes volt! És persze jártunk egy mesés cukrászdában is, ahol finomabbnál finomabb édességek sorakoztak egymás mellett, vásárlásra csábítva minket, amit persze meg is tettünk!

Nadin & Akil

Én nagyon jól éreztem magam ebben a városban, csak azt sajnálom, hogy ilyen keveset láthattam belőle, de biztos vagyok benne, hogy hamarosan újra fel fogom keresni Zágrábot, mert szerintem egyszerűen kihagyhatatlan!!

Akil portré

2011. 01.15-16. CACIB Ljubljana & CLUB SPECIAL SHOW

2011-01-16T10:07:00.000-08:00

Bevallom nagyon nehéz helyzetben vagyok, mivel egy fergeteges kiállításról kéne élménybeszámolót írnom, de hát hogyan írhat az ember hitelesen olyan dologról, amit nem látott, nem tapasztalt, vagyis ahol nem volt jelen? Szerintem sehogy!

Ez a kiállítás most úgy alakult, hogy mi Nadinnal itthonról követtük nyomon az eseményeket, azt persze nem mondhatom hogy ez kevesebb izgalommal járt, mintha ott lettünk volna, sőt!

Hiszen más amikor az ember a saját benyomásaira, érzéseire támaszkodhat, és nem egy-egy rövid kis tényközlésre! Számomra ez a hétvége ólomlábakon telt el, hiszen rettenetes várni, és várni a híreket!! Igaz, mikor megérkeznek a várva várt, (vagy még inkább a nem is várt) információk, akkor az ember képes elfelejteni, minden addigi várakozás gyötrelmét!! Igaz ezekben az órákban "nem voltam egyedül", hiszen lélekben én is a ring szélén álltam, és drukkoltam Akilnak és Trikszynek, hogy mutassák meg mindenkinek, hogy számukra határ csak a csillagos ég! Nagyon bíztam bennük!! És elárulom nem csak én!! Hiszen Velem voltak a barátok, akik ugyanúgy végigizgulták ezt a hétvégét, mint én magam! Köszönöm a Patai családnak is, a sok-sok bíztatást, az órákig tartó beszélgetéseket, ahol együtt izgultunk, reménykedtünk egy-egy jó hírben! Tudom, hogy Nektek ugyan olyan nehéz, és boldog volt ez a hétvége mint nekem!

És most az EREDMÉNYEK / RESULTS, amelyek önmagukért beszélnek:

AKIL FAMAL SZITÁR AL FIDDA

2011.01.15. CACIB LJUBLJANA

JUNIOR CLASS EXCELLENT II. !!!!

2011.01.15. CLUB SPECIAL SHOW

JUNIOR CLASS EXCELLENT I.

SLOVENIAN JUNIOR CLUB WINNER !!!!

BEST IN SHOW II. !!!!!

2011.01.16. CACIB LJUBLJANA

JUNIOR CLASS EXCELLENT I. !!!!

JUNIOR BOB

BEST OF BREED (10 and a half months), (Competition: 11 dogs) !!!

CRUFTS 2012 QUALIFICATION

Azt hiszem ezekhez az eredményekhez nem kell kommentet fűznöm! Joggal mondhatom, hogy Akil túlszárnyalta legmerészebb álmainkat is!!!

De elárulom azt is, hogy ezekhez az eredményekhez, valódi csapatmunka szükséges!! Enélkül mindez nem lehetséges! Elsősorban kell egy lelkiismeretes tenyésztő, aki a megszerzett tudására, és tapasztalataira hagyatkozva a lehető legjobb alom születésére törekszik. Majd természetesen szükséges egy jó kutya, remek genetikai háttérrel, kell egy szerető család, akik vállalják a kiállításokkal járó kötelezettségeket, továbbá egy szakképzett kutyakozmetikus, aki szívvel - lélekkel készíti fel a rábízott kutyát a kiállításokra, és végül, de nem utolsó sorban egy profi handler. Hát ez a mi kis csapatunk, és én úgy érzem minden téren megtaláltuk a tökéletest!

Egy pár sor erejéig, még külön szeretnék köszönetet mondani Tóth Trikszynek, aki már többször is bebizonyította, hogy méltó a bizalmunkra, és ezúton kívánom, hogy Akillal együtt szárnyaljanak a siker útján, és semmi, és senki ne szabjon határt álmaiknak! KÖSZÖNÖM!!!

Képek / Photos

Fagyos hétköznapok...

2011-01-06T02:19:00.000-08:00

Az ünnepek elmúltával, ismét beköszöntenek, a hideg, fázós hétköznapok. Bár szerintem, ezt, csak mi érezzük így, hiszen Akilnak végül is mindegy, hogy hétköznap, vagy hétvége, évvége vagy éveleje, az Ő megszokott kis élet ritmusa ugyanabban a mederben folyik tovább, egy kis játék, pár finom falat, és persze az elmaradhatatlan napi csínytevés! Bevallom őszintén, én nem bánnám, ha a kutyák is tehetnének újévi fogadalmat, pl., hogy többé nem lopkodom el a kerti cipőket, nem rágom szét az Adventi koszorú kellékeit, vagy nem lopom el, és cincálom szét, anya újonnan vásárolt meleg kesztyűjét....stb! De, hát sajnos ez nem így működik! Tudom, hogy továbbra is minden a régi marad ezen a téren, de szerencsére az embernek (már akinek) van egy remek tulajdonsága, ez pedig az alkalmazkodó képesség!! Én úgy gondolom e tulajdonság hiányában, senki ne tartson Afgán agarat, mert csak kb. 14 év idegeskedés vár rá!

Számomra, és Akil számára az Új Év, új lehetőségek tárháza is! Akil hamarosan megkezdi / folytatja kiállítási karrierjét Junior osztályban, ahol reményeink szerint csodás eredmények várnak Rá, ellenben a Ránk váró (reméljük boldog) izgalmakkal!

Nekem pedig különböző terveim vannak, melyek idén már megvalósításra kerülnek (reményeim szerint)! Természetesen ezek a hírek olvashatóak lesznek itt a blogban, és bízom benne, hogy csupa jó dologról számolhatok majd be!!

Zárósorként pedig, én ezúton kívánok minden kedves kutyabarátnak Kiállítási Eredményekben Gazdag, Sikeres, és Boldog Új Esztendőt!

Wintertime...

2010-12-08T11:14:00.000-08:00

A múlt héten végre megérkezett az igazi tél!! Azért írom, hogy "végre", mert én egyszerűen imádom ezt a hideg évszakot, minden "zordsága" ellenére.

Gondolom mondanom sem kell, hogy az én szívemhez legközelebb a hóesés áll, hiszen elképzelni sem tudok szebbet, mint amikor millió kis hópehely gyönyörű hótakarót alkot, és rövid időn belül hófehérré varázsolja a tájat! Nekem ilyenkor mindig a az a régi Grimm mese jut eszembe, amikor Holle anyó megrázza a dunyháját, és "olyankor hó hullik fönt a világban".

Engem boldogsággal tölt el az is, mikor mindent hósapka borít, a levegő szinte metszően hideg, és a szikrázó napsütésben a hókristályok úgy ragyognak, mint megannyi gyémánt!! Egyszerűen fantasztikus!!!

Szerencsére a hó szeretetével nem vagyok egyedül a családban, mivel Nadin és Akil is imádja! Ilyenkor télen jókat lehet szánkózni, hógolyózni, futkozni, és vajon mi kellene más egy gyerek - kutya párnak ahhoz, hogy valóban jól érezze magát?? Szerintem semmi!

Ilyenkor az én szívemet is melegség járja át, a kinti hideg ellenére, hiszen ezek az önfeledt, játékos pillanatok olyan értékesek és emlékezetesek, hogy talán egy kis időre visszahozzák a régi már- már feledésbe merült gyermekkor emlékképeit!

Budapest CACIB

2010-11-27T06:44:00.000-08:00

Azt hiszem joggal mondhatom, hogy egy fantasztikus hétvége áll mögöttünk, és ez az eredményeken is megmutatkozik!! Akilt a kiállítás mindkét napjára neveztük, és ez volt az első olyan megmérettetés, aminek úgymond "tétje" volt, hiszen Akil Famal Szitár al Fidda szombaton töltötte be a 9 hónapos kort, és így már jogosulttá vált, a fiatal osztályban való részvételre! Nagyon büszkék voltunk Rá, hiszen első nap már Kitűnő minősítést, HPJ, és Best Junior címet sikerült elérnie!! A felvezetést ismételten Tóth Trikszyre bíztuk, hiszen Akillal lassan már összeszokott párost alkotnak!

De a mi örömünk nemcsak ezen szép eredményeken alapult, hanem mert végre élőben is megismerkedhettünk két másik Szitár al Fidda kennel kutyával és azok tulajdonosaival! Természetesen Anwarért, és Afráért is izgultunk a ringben, hogy jól szerepeljenek, de szerencsére teljesen alaptalanul, hiszen mindkét kutya álomszép! Gratulálunk az eredményeikhez!!

Vasárnap is szép sikerek születtek, hiszen Akil kitűnő III. minősítést kapott, ami úgygondolom ilyen erős versenytársak mellett csodálatos eredmény!! A hab a tortán az volt, hogy végre 7 Szitár al Fidda testvér találkozott egymással, és látszott rajtuk mennyire boldogok egymás közelében. Én sokat szoktam gondolkodni azon, hogy vajon meg fogják-e egymást ismerni ezek a kutyusok, de a látvány önmagáért beszélt. Semmi kétségem nem maradt, és hozzáteszem nemcsak egymást, de Ilit és Lacit sem felejtették el, hiszen mindkettőjüket kitörő örömmel fogadták. És ez így volt rendjén, hiszen hónapokig éltek Velük együtt, meleg szeretetüket élvezve!

Én örültem annak is, hogy új ismeretségek születtek más gazdikkal, leendő gazdikkal, afgán rajongókkal, akikben nagyon kedves embereket ismerhettünk meg. Örültem Neked is Tamás, igaz tényleg csak pár szót tudtunk váltani! Sajnos, nem mindenkivel jött úgy ki a lépés, hogy beszélgessünk (bocsi Ili, azért tudod, hogy szeretlek Titeket), de ez most így alakult! Remélem legközelebb lesz alkalmunk pótolni!!

Végezetül pedig, beszéljen helyettem a csoportkép, hiszen szavakkal úgysem lehet elmondani, a Szitár al Fidda kennel A alom kutyáinak szépségét!!!

Dog = Lifestyle!!

2010-11-23T09:48:00.000-08:00

Joy

Életstílus?? Igen, számomra a kutyázás ezt jelenti! Hogy mikor kezdődött?? Pontosan nem is tudnám megmondani, de talán akkor, amikor 5 évvel ezelőtt megvásároltuk az első angol szetter kiskutyánkat. Emlékszem nagy terveink voltak Vele, tele voltunk reményekkel, várakozásokkal! Gondolom mondanom sem kell, hogy küllemben sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeinket, de a természete kárpótolt minket mindenért, hiszen Joy a mai napig egy tüneményes kutyus! Majd jött Darren, aki külsőleg maga volt a csoda, de sajnos egy bizonyos hiányossága miatt nem indulhatott a kiállításokon. Csalódottak voltunk, és úgy éreztük, hogy ideje váltani. Majd belépett az életünkbe az afgán agár! Jóideig csak a kiállításokon kísértük figyelemmel ezeket az arisztokratikus, kifinomult lényeket, de aztán megérkezett hozzánk Akil, s úgy érzem Ő testesíti meg mindazt, amire mindig is vágytunk!

S, hogy miért írtam, hogy Dog = Lifestyle? Mert egy szép napon az ember felébred, elkezd gondolkodni, és rájön, hogy már jóideje sokkal többet költ a kutyájára, mint saját magára. Így történt ez nálunk is. A mi igényeink háttérbe szorultak, míg kedvenceink a kislány után, a 2. helyre léptek! És, ha ez egyszer megtörténik, innen már nincs visszaút! Olyan ez, mintha az ember jegyet váltana valahová, elutazik, de a visszaútra mégcsak nem is gondol!

De én nem bánom, mert ha ránézek a kutyáinkra, boldog vagyok, és elégedett, hogy ilyen remek barátokkal élhetek együtt, hiszen:

Darren

"A kutya nemesebb lény mint az ember. A kutya hűséges, önfeláldozó és mindenek előtt feltétel nélküli szeretete a legirigylésre méltóbb tulajdonsága, amit az ember soha nem tudhat magáénak."

Akil

Komárom CACIB

2010-10-16T06:20:00.000-07:00

A hétvégén Komáromban jártunk, ahol fantasztikus dolgok történtek Velünk, és természetesen Akillal!! Ez a kiállítás tele volt izgalommal, meglepetéssel, és persze nem utolsósorban rengeteg örömmel, boldogsággal! Egyszerűen tökéletes volt!

Tudom, hogy most egy kiállítási beszámolót "kellene" írnom, mint ahogy eddig is tettem, de nem teszem. Ez a bejegyzés most másról is fog szólni! Az ÉRZÉSEKRŐL! Az érzésekről amiket átéltem, a félelemmel kevert izgalomról, a reményről, az örömről, és a túláradó boldogságról! Az én lelkivilágomat talán ezekkel a szavakkal fejezhetném ki a legjobban.

Bevallom félelmet akkor éreztem, amikor Akil óráknak tűnő percekig a ringben volt Dr. Tesics György előtt, hiszen annyi időt töltött ott, mint eddig még soha. Láttam, ahogy Nicunak elmonja a bíróúr a véleményét, de persze én nem tudhattam, hogy ez vajon jót jelent-e, vagy rosszat. Mondhatom nagyon kimerítő bírálatot kaptunk, és kitűnő minősítést. Volt ott a ringben egy, a fajtát gondolom most tanulmányozó bírónő is, és nagyon büszkék voltunk, amikor Dr. Tesics György megkérte Nicut, hogy állítsa be mégegyszer Akilt, hogy meg tudja mutatni a bírónőnek milyen az, ha egy afgánnak tökéletes a szögelése. Majd jött az öröm érzése, amikor Akil lett a nagyon ígéretes 1, ezzel bekerült a BIS-be. A kölyök BIS-t Margit Brenner (A) bírálta, és nekem nagyon tetszett, hogy mind a 23 kutyához odament, és egyenként megnézte őket! Már amikor Akil elé lépett, és ahogy ránézett, éreztük, hogy tetszik Neki! És valóban a mi drága kutyusunk volt az első aki bekerült a szűkítésbe! Majd amikor bejelentették, hogy 2. az afgán agár, hát nem is tudom leírni!!!!!!!!!!Fantasztikus érzés volt!!!!!!!!!! Annyira büszkék voltunk Rá, és persze Tóth Trikszyre is, ezért a csodás eredményért!

A második nap is sikeresnek mondható, hiszen Akil Famal Szitár al Fidda ezen a napon is megkapta a nagyon ígéretes címet, és a BIS jelölést Zeljko Gajic (SLO) bíróúrtól, aki egy "beautiful" és egy puszi kséretében engedte ki a ringből! Nagyon jó érzés volt!

Végezetül pedig szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, akik nélkül ezek a szép eredmények nem születnének.

Elsősorban a tenyésztőknek Patai Ilonának és Lászlónak, akiktől mind a mai napig rengeteg segítséget kapunk, akik mindíg mellettünk állnak, és akik megtanították Akilnak mindazokat az alapokat, amelyekre egy igazi showkutyának szüksége lehet!

Külön köszönet még Tóth Trikszynek a felvezetésért, a sok segítségért, és jótanácsért amivel hozzájárul Akil sikeréhez!

Köszönettel tartozom még Tóth Andrea kutyakozmetikusnak is, aki mindíg nagy szakértelemmel, és türelemmel készíti fel Akil Famal Szitár al Fidda-t a kiállításokra, és akitől szintén rengeteg baráti tanácsot kapunk!

Végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni mindenkinek, a sok bíztatást, szeretetet, bátorítást, amit kapunk, hiszen jó tudni, hogy amikor távol vagyunk az otthonunktól, vannak akik akkor is gondolnak ránk, velünk együtt izgulnak, és úgyan úgy örülnek a sikereinknek mintha az, a sajátjuk lenne!! KÖSZÖNJÜK!!!

Képek / Photos

Egy kis kiruccanás...

2010-10-09T07:36:00.000-07:00

Mivel szombaton gyönyörű idő volt, elhatároztuk, hogy teszünk egy kacsa, és hattyúetetéssel egybekötött kirándulást Balatonfüreden. Természetesen Akil is velünk tartott Mogyikával együtt. Bevallom az én szívemnek különösen kedves ez a város, hiszen itt töltöttem a diákéveim legszebb napjait. Egy kis nosztalgia??? Igen az is benne volt.

Na de visszatérve a kirándulásra, elmondhatom, hogy nagyon jól sikerült. Ebéd után indultunk, az út sem volt hosszú, és mivel egy kiadós sétát terveztünk, így a strand mögött parkoltunk. Nagyon jó ötletnek tartom, hogy így ősszel megnyitják ezt területét a sétálni, kirándulni vágyók előtt, és még a kutyák sincsenek kitiltva. Akil egyből talált magának játszótársat egy kis shi-tzu személyében, Mogyika meg eközben kacsavadászatra indult, és persze egyből beleesett a sziklákról a Balatonba. Becsületére legyen mondva, ennek ellenére nem adta fel, gondolta, ha a kacsa nem sikerült, majd lesz helyette sirály. Véleményem szerint mára már megtanulta, hogy egy yorkinak sosem lesznek madár barátai! Útunk tovább vezetett a sétány felé, ahol rengetegen voltak, bár nem mondhatom, hogy meglepődtem, hiszen úgy ahogy mi is, sokan próbálták kihasználni a jóidő adta lehetőségeket. Az már inkább meglepő volt, hogy mekkora feltűnést keltettünk az emberek között. Természetesen nem miránk voltak kíváncsiak, hanem Akilra. Szinte méterenként megállítottak bennünket, kérdéseket tettek fel, többen körülállták, úgy csodálták, azt hiszem joggal mondhatom, hogy Akil egy igazi kuriózumnak számított a Tagore sétányon.Gondolom leírnom sem kell, hogy milyen büszkeséggel töltött, és tölt el bennünket az a tudat, hogy egy ilyen csodálatos kutya gazdái lehetünk.

Összességében nagyon jól éreztük magunkat, Nadin megetette, a mindíg éhes madarakat, és rengeteget szaladgáltak Mogyikával, Akil élvezte az új és mozgalmas környezetet, én meg gyönyörködhettem a szebbnél szebb rózsákban.

Természetesen az idő mintha egy szempillantás alatt elröppent volna, de ez nem meglepő egy olyan szép helyen mint Balatonfüred! Lehet, hogy én elfogult vagyok a várossal szemben, sőt biztos, de azt gondolom aki egyszer eltöltött itt néhány órát a gyönyörű parton, érezte a rózsák bódító illatát, vagy egyszerűen csak figyelte a fehér vitorlával suhanó hajókat, az biztos, hogy vissza fog ide térni, hiszen a látvány nem mindennapi!

Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődést egy őszi kirándulásra, és bízom benne, hogy más kutyabarát is ellátogat ide kedvencével, hiszen négylábú barátaink talán még nálunk is jobban élvezik az ilyen igazán kiadós sétákat!

Képek / Photos

EUROPEAN DogSHOW 2010 Celje

2010-10-02T09:32:00.000-07:00

Bevallom őszintén nagyon nehéz helyzetben vagyok, mivel már a hazafelé vezető úton megfogadtam, hogy erről a kiállításról egy szót sem fogok írni a blogba. Hogy miért??? Valójában nem is tudom, hiszen amiért végül is kiutaztunk az sikerült, de emellett annyi negatív hatás ért, hogy sajnos inkább rossz érzéseim vannak ezzel a kiállítással kapcsolatban, mint jók. Hazudni meg nem igazán szeretnék, hiszen mi értelme van hazugságokkal traktálni az olvasót. Azért megpróbálom összefoglalni!

Már pénteken elindultunk itthonról, hiszen délután 2 órára vittük Akilt a kozmetikába, ahol Andi ismét remek munkát végzett! Köszönet is érte! Majd továbbindultunk Lentibe, ahol éjszakára szállást foglaltunk, hogy ne kelljen kora hajnalban indulni a kiállításra. Szombat reggel felvettük Trikszyt is, hiszen úgy beszéltük meg, hogy Ő vezeti fel Akilt. A kiállítás helyszínét könnyen megtaláltuk, még bőven volt hely a lepakolásra, szerencsére később sem lett túlzsúfolt a csarnok. Rengeteg szebbnél szebb afgán agarat láttunk, már mondjuk ezért érdemes volt kimenni. A bírálatok 10 órakor kezdődtek, Akil volt az első, és nagyon szépen ment Trikszyvel, akinek köszönet a felvezetésért! A bírónőnek nagyon tetszett Akil Famal Szitár al Fidda, meg is kapta a nagyon ígéretest. Eddig rendben is volt minden.

Majd Trikszyék megkérdezték, hogy lesz-e összevetés a kölykök között, mire a ringtitkár azt felelte, hogy nem, mind a két kölyök megy a BIS-be. Oké, gondoltuk, addíg elmegyünk eszünk valamit, meg körülnézünk. Nicu előbb visszament a helyünkre mint én és Nadin, mi még csavarogtunk egy kicsit. Mikor visszaértünk láttam, hogy nagyon ideges, mire közölte, hogy volt összevetés, kapkodnia kellett, póráz csere, a startszám nem volt nála, annélkül kellett bemennie a ringbe, a fényképezőt csak ledobta a ketrec tetejére, akkor azon izgult el ne tűnjön onnan, mivel mi sem voltunk ott, Akil is morcos volt, gondolom érezte gazdája idegességét, és nem akart menni a ringben. Úgyhogy elég szerencsétlenül alakult a kiállítás vége, de megértem az idegességét, mivel egy kutyát nem lehet így felvezetni, még mondta is hogy szerencse, hogy olyan ruha volt rajta amivel be tudott menni Akillal a ringbe, mivel eredetileg úgy terveztük, hogy ezen a kiállításon nem Ő vezet fel.

Azért tanulságos volt számunkra ez a kiállítás, több dolgot is megtanultunk, pl. ahogy egy kedves barátom mondta: " a ringtitkárok sosem tudnak semmit!!", vagy, hogy addíg el nem mozdulunk a helyünkről, amíg a bírálatok le nem zajlanak. Azt már nem is említem, hogy a nagy idegeskedések közepette, elvesztettünk egy táskát, benne Nadin digitális fényképezőgépével, Akil drága keféjével az ott kapott ajándékkal! Ez már csak hab volt a tortán!

De most már mindegy, biztos nem mi vagyunk az egyedüliek akik átestek életük első negatív kiállításán, egy olyanon, amikor az Égiek is ellenünk fordultak. Ami a lényeg, hogy Akil nagyon ígéretes lett, amire kimondhatatlanul büszkék vagyunk, és ami talán a legfontosabb, hogy épen, egészségesen hazaérkeztünk Szlovéniából!

Képek / Photos

Hurrá szépülünk?!

2010-09-23T12:10:00.000-07:00

Végre elérkezett ez a nap is. Ma elkezdődött az udvar rendbetétele! Tudom a kép szerint elég rossz a helyzet, de ez pár nap múlva már változni fog (remélem). Akil a délelőtt folyamán nagy bajban volt, mivel most nem ugrabugrálhatott az udvaron, mint egyébként szokott. A kapu egész nap tárva nyitva állt, ezért mindenképpen a lakásban kellett maradnia. Persze Ő addig is talált magának elfoglaltságot! Mivel gyanúsan csendben volt, benéztem a szobába. Őfelsége a vasalni való ruhák tetején feküdt, éppen a fiókból kilopott baseball sapkámat rágcsálta, körülötte miszlikbe tépkedett gyurma és zsebkendő darabok. Gondoltam nem lesz ez így jó, hát "megágyaztam" Neki, egy árnyékos gyümölcsfa tövében. Sajnos pórázra kellett tennem, de szemmel láthatóan jól érezte magát, mivel így követni tudta a körülötte zajló eseményeket, és mint (gondolom) minden afgán Akil is rettentően kíváncsi természet!

Természetesen örülök, hogy szépülünk, de bevallom őszintén fenntartásaim vannak! Igen - igen a virágokról van szó! Én imádom a növényeket, és a szívem szakad meg, amikor látom, hogy Akil rágja, tépi őket, vagy éppen egy leszaggatott virágfejjel játszik (ugye Tamás Te tudod, hogy milyen érzés ez?). Ezt a helyzetet még meg kell oldanunk, hiszen új növények ültetését tervezem, és szeretném, ha hosszabb életűek lennének, mint eddigi társaik! Azért remélem, hogy előbb vagy utóbb közös nevezőre jutok Akillal ebben a témában, és bízom benne, hogy a későbbiekben már nem akarja olyan közelről megcsodálni a virágaimat!

Mosonmagyaróvár CAC

2010-09-05T09:07:00.000-07:00

Vasárnap a Mosonmagyaróvári CAC kiállításon vettünk részt. A kiállítás a Hegyeshalmi Stettni Szabadidő Park területén került megrendezésre, gyönyörű környezetben. Az időjárás mondhatni kegyes volt hozzánk, mivel többszöri elfelhősödés ellenére, esőt szerencsére nem kaptunk. Mi a 4-es körbe voltunk beosztva, Hartmann György bíróúrhoz, s mivel a bírálatig még rengeteg időnk maradt, így kényelmesen körülnézhettünk. Akil Famal Szitár al Fiddának ez volt az első kiállítása kölyök osztályban, és mint eddig, most is remekül szerepelt, melynek gyümölcse egy nagyon ígéretes cím lett, és BIS jelölés. A Best In Show-hoz nem fűztünk reményeket, de természetesen megvártuk, hiszen jól éreztük magunkat, és kiváncsiak is voltunk ismerőseink, és barátaink szereplésére, melyek szerencsére több esetben is a dobogón végződtek!

Bevallom őszintén, hogy mi nagyon szeretjük ezeket a kiállításokat, hiszen rengeteg, a kutyáját fanatikusan szerető emberrel lehet itt találkozni, ismerkedni, s egyben mély és hosszantartó barátságok köttetnek olyan személyek között, akiknek életük a KUTYA!

Persze ezt nem mindenki látja így, ezt egész egyszerűen vagy érzi valaki, vagy nem! Én leginkább a függőséghez tudnám hasonlítani, amikor az ember még haza sem ér egy kiállításról, de már tervezi, és várja a következőt. És ne gondolja senki, hogy ez az érzés a győzelem várás miatt fog kialakulni, nem, aki így érez, az csalódni fog!!! Számomra a kiállítás egyfajta varázslat!! Szeretem a baráti légkört, a fesztelen társalgást, a barátokat, akik együtt örülnek velem, ha sikert érünk el, és akiknek a sikerében, és örömében én is osztozhatok, vagy ahogy Jean Racine is írja: "Örömünk rendeltetése nem más, minthogy megosszuk másokkal". Szeretem magát a versenyt, és az ezzel együttjáró izgalmat, jó érzés nyerni, de nem mindenáron, és nem feltétlenül!

Hát dióhéjban ennyi lenne amit a kiállítás jelent nekem, de persze erről a témáról akár oldalakat is lehetne regélni. De azt hiszem egy vérbeli kiállítónak ezeket az érzéseket nem kell lefestenem, hiszen mindenki tudja, hogy ezeken a helyeken mindenféle érzelmek kavarognak az emberekben; izgalom, öröm, siker, büszkeség...stb., de talán éppen-e sokszínűség miatt van olyan meghatározhatatlan feeling-je egy jó kiállításnak!

Képek / Photos

Egy kis gondoskodás....

2010-09-02T12:53:00.000-07:00

Ezidáig nem említettem, de mi nem csak nagyszerű kutyákkal, de két szép cicával is együtt élünk. Természetesen ez a szám minden évben gyarapodik, hiszen Léna nyaranta új kiscicáknak ad életet, akiknek nem győzünk felelősségteljes gazdikat keresni. Nem történt ez másképp az idén sem. Jelenleg 5 csöppség van, akik mindössze pár hetesek, de sajnos az anyjuk nem tudni mi okból kifolyólag egyátalán nem törődik Velük, pedig eddig igazán gondos anyuka volt. Így ránk maradt a feladat, hogy a kicsiket tápláljuk. Hozzáteszem, a mi kis afgán agarunk igazán segítőkész, hiszen a mosdatást, és a játékra való felkészítést magára vállalta.

Persze a kicsiknek egy kissé gyengédebb szeretetre lenne szükségük, de a jószándék a fontos! Akil állandóan a kiscicák között van, hol egyikről, hol a másikról gondoskodik, igazi kis felügyelő!

Persze azért kénytelenek vagyunk egy kis távolságtartásra bírni, hiszen ezek az apróságok olyan törékenyek, és játék terén nem vehetik fel a versenyt egy száguldó afgánnal!Hogy valójában mit hoz a jövő ezeknek az "árva" kis csöppségeknek, azt sajnos még nem lehet tudni, de mi Akillal együtt mindent el fogunk követni, hogy erős és egészséges cicává váljanak!

Képek/ Photos

ÖKWZR Klubsiegerschau

2010-08-15T09:40:00.000-07:00

Túl vagyunk egy hosszú úton, és egy izgalmakkal teli fantasztikus kiállításon! Ausztriában jártunk a Grafenegg kastély parkjában megtartott klubkiállításon. A kastély és környezete egyszerűen álomszép volt, mondhatom, már a látvány miatt is megérte annyit utazni. Aki szeret kirándulni, vagy csak egy kis kikapcsolódásra vágyik, annak csak ajánlani tudom ezt a csodás helyet! Mi természetesen, nem az előbb említett okok miatt tűztük ki úti célul e gyönyörű helyet, hanem, hogy Akil Famal Szitár al Fiddát a ringben láthassuk. Egy kedves barátnőm is elkísért minket, akinek ezúton is szeretnék köszönetet mondani, a remek kozmetikai felkészítésért, és a ringben való részvételért!

A kiállítás helyszínére 9 óra körül érkeztünk meg, s mivel a bírálatok csak 10 órakor kezdődtek, bőven volt idő a felkészülésre. Bár az időjárás kissé szeszélyes volt, azért a jóidő hiányára nem panaszkodhattunk. Igaz, hogy esőből is kaptunk ízelítőt, de azért úgy gondolom ennyi még belefért. Én személy szerint családias hangulatúnak éreztem a kiállítást, szerencsére nem volt zsúfoltság, sem tömeg. Az meg külön öröm volt számomra, hogy ennyi gyönyörű, szebbnél- szebb afgánt láthattam egy helyen!

Ezen a napon (mint mindíg), mi ismételten az 1-es startszámot kaptuk, azért írom, hogy ismételten, mivel eddig mind a három kiállításon ezzel a számmal indultunk. Bár úgy érzem nekünk szerencsét hozott! Az afgánokat Jean-Jacques Dupas (FRA) bíróúr bírálta, aki bevallom nekem nagyon szimpatikus volt. Nem, nem azért mert kitűnő bírálatot adott Akilnak (persze jól esett), hanem mert olyan alapos, és türelmes volt, megnézett mindent, nem kapkodott, és tette mindezt olyan derűvel, hogy látszott rajta, mennyire örömteli számára ez a feladat.

A Best In Show mint általában 15 órakor kezdődött. Nagyon izgultunk, mivel 5 baby indult az első helyért. Minden kiskutyától Björn Fritz (GER) bíróúr kért egy nagy kört is, és Akil úgy ment mint az álom. Bevallom nekem a ring szélén a sírás fojtogatta a torkomat, annyira büszke voltam a mi kis "babánkra"! Aztán a versenyzők beálltak szépen sorba, majd következett a helyezések kiosztása. 5. helyezés, Akil még a sorban; 4. helyezés Akil még mindíg ott; 3. helyezés, még mindíg nem Akil (ekkor már alíg bírtam egyhelyben maradni), majd újabb kör a két vetélytárstól, közben hangos bíztató taps a közönségtől, még egy gyors szemrevételezés, és megszületik a döntés egy "entschuldigung" kíséretében Akil a BIS II. Bevallom kicsit meglepődtünk a végeredményen, és szerintem ezzel nem csak mi voltunk így, de nem baj, hiszen ez is csodás eredmény!

Én mindenkinek csak kívánni tudom, hogy élje át, milyen érzés az, ha kedvence az első helyért versenyez, a közönség bíztatása mellett! Nekem biztos, hogy örök emlék marad, hiszen ezeket a perceket nem lehet, és nem is szabad elfelejteni, hiszen ezek is oly értékes pillanatok, amelyekért érdemes ÉLNI!

Képek/ Photos

Időutazás

2010-08-11T05:17:00.000-07:00

Eltelt másfél hónap amióta Akil Famal Szitár al Fidda belépett az életünkbe. Azóta sem bántam meg, pedig a döntés nem volt egyszerű.
Hogy hogyan került hozzánk? Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjak egy kis időutazáson kell részt vennünk.

2010. május 22-e. Egy gyönyörű napsütéses szombati nap reggelén vagyunk. A szívünk tele várakozással, izgalommal, hiszen ma készülünk Bátonyterenyére a Patai családhoz, hogy megismerkedjünk Velük, és természetesen az Afgán Agarakkal. Nem vásárlás a szándékunk, inkább az ismerkedés a cél. Korán indulunk, hiszen az út nagyon hosszú, de szerencsére minden problémától mentes. Amint elhagyjuk Budapestet, gyönyörű tájak tárulnak elénk, bár jónéhány helyen még látni az árvíz okozta károkat.
Délelőtt 3/4 9, megérkezünk a ház elé. Az udvaron kint napoznak a kicsik, és nekünk rögtön megtetszenek. Laci fogad minket, egy gyors bemutatkozás, néhány baráti puszi Eywatól és Ewoktól, egy kis kiváncsi szaglászás Akiltól és Magictől, és már jön is Ili, hogy üdvözöljön minket. Az első benyomások részünkről tökéletesek. Bemegyünk a házba, ahol kávé és órákig tartó baráti beszélgetés kezdődik, úgy mintha nem is ez lenne az első találkozás. Úgy teveztük, hogy maximum egy órát maradunk, és mégis amikor ránézünk az órára az déli 12 órát mutat. Hamar elrepült az idő. Elbúcsúzunk, és indulunk haza Pápára. Az úton rengeteg a megbeszélnivaló. Azt tudjuk, hogyha egyszer lesz egy Afgánunk, az csakis a Szitár al Fidda kennelből lehet. Mi jövőre terveztük a vásárlást, de hát itt van Akil, aki gyönyörű és el kéne dönteni, hogy elhozzuk-e vagy sem???

Csak azért volt nehéz a döntés, mivel az idén kisebb - nagyobb átalakításokat terveztünk a házon és az udvaron. Én mindíg úgy képzeltem, hogy egy ilyen szép hosszú szőrű kutya akkor kerüljön hozzánk, ha minden tökéletesen rendben van.

Ezután napi szinten való telefonálgatások következnek, Iliék nagyon kedvesek, segítőkészek, és megértőek velünk szemben. Megszületik a döntés, elhozzuk! Én még mindíg nem vagyok benne biztos, hogy okosan tesszük, hiszen annyi minden van betervezve az idénre.
Majd következik egy hatalmas esőzés, az udvaron bokáig érő vízben gázolunk, a ház előtt szintén áll a víz, csak téglákon tudunk közlekedni. Akkor azt mondom, hogy szó sem lehet kutyáról addíg, amíg itt nem lesz minden patent (persze az esőzést semmivel nem lehet kivédeni). Iliék elfogadják a döntésünket, bár szerintem nem igazán értik. Eltellik egy hónap, közben érdeklődünk, hogy mi van Akillal, és persze az interneten követjük a Vele kapcsolatos eseményeket. Vívódásokon megyünk keresztül, hogy mégis csak el kéne hozni hiszen gyönyörű. Újabb döntés születik! Kell nekünk Akil!! Időpont egyeztetés Laciékkal, az úticélunk most Budapest, hiszen ide beszéltünk meg találkozót, hogy a kiskutyát átvegyük. Megérkezünk és ott van Ő az álmunk, aki végre a miénk lehet!

Hát ez a mi kis történetünk, és azóta is úgy érzem, hogy jól döntöttünk amikor elhoztuk, hiszen Akil Famal Szitár al Fidda egy végtelenül kedves és szeretnivaló kutyus. Az építkezésünk azóta is csúszik, de nem baj, majd meglesz valamikor. Azonban azt megtanultam, hogy a kínálkozó lehetőségeket meg kell ragadni, és nem a következőre várni, ami lehet, hogy sosem jön el.
Vagy ahogy a közmondás is tartja: "Ember tervez, Isten Végez", és talán így is van ez rendjén amióta világ a világ!

Hétvégi kozmetika

2010-08-01T12:00:00.000-07:00

Mivel erre a hétvégére időjárás szempontjából nem ígérkezett szép kilátás, így elhatároztam, hogy a pénteki és a szombati nap a kozmetika jegyében fog eltelni. Úgy gondoltam, hogy Mogyikára is ráfér már egy alapos szépítőkúra, így a pénteki nap az Ő kozmetikázásával tellett. Mogyoróval szerencsére könnyű dolgom van, hiszen Ő már rutinosnak számít, bár még nála is tapasztalok némi remegést a kádban. A szárítás természetesen nem tartozik a kedvenc időtöltése közé, de ezen is hamar túlesünk, aztán jöhet a nyírás, igazítás, körömvágás....stb, és mindezek elkészültével büszkén mutogatja magát mindenkinek, hogy Ő milyen szép lett.

Akil szombaton került sorra, és kozmetika szempontjából kiváncsian vártam ezt a napot, mivel egy új termékcsaládot készültünk kipróbálni, amit Pesten ajánlottak. Természetesen mindenből kaptunk mintát is, és gondoltam most, vagy soha! Hát nem csalódtam! Sőt! Szerintem a képek önmagukért beszélnek!

Akillal kapcsolatban már túl vagyunk pár fürdetésen, de bevallom őszintén, egyedül nem merem bevállalni. Nála természetesen azzal kezdünk, hogy "betuszkoljuk" a fürdőbe, mivel önszántából még a lábát sem hajlandó betenni oda. Majd jöhet a zuhanyozás, samponozás, öblítés...stb. Amint kikerül a kádból, már az ajtónál állva lesi, mikor adódik alkalom a szökésre. A szárítást szintén nem nagyon kedveli, de becsületére legyen mondva (ugyanúgy mint a fürdetést) egyre jobban viseli.Már eljutottunk odáig, hogy szárítás közben lefekszik és pihen. A végeredmény pedig egy gyönyörű, csodálatosan puha és illatos szőrű "plüssmackó", akinek a látványával egyszerűen nem lehet betelni!

Képek / Photos

Mogyi a Yorki

2010-07-31T08:49:00.000-07:00

Sokat gondolkodtam, hogy ezt a bejegyzést közzé tegyem-e, de végül úgy döntöttem miért is ne? Hiszen az ember írhat több, a szívéhez közel álló dolgokról is. Nem igaz?

Tudom, hogy ez a blog Akilnak készült, de úgy érzem egy pár szót ejtenem kell, családunk egy másik megbecsült tagjáról is. Ő Mogyoró. Mogyi egy mini méretű yorkshire terrier, akinek hatalmas szíve van, tele szeretettel. 2008. Karácsonyán került hozzánk, vagyis Nadinhoz, hiszen Neki szántuk meglepetésnek a fa alá. Még most is mosolyognom kell, ha rá gondolok, ahogy az a csöpp teremtés ott feküdt, a kék pulóverében, és a lila kosarában a fa alatt.

Őt nem kiállításra vásároltuk, hanem kedvencnek, aki természetesen egyből a család középpontjába került. Nem mondom, hogy egyszerű volt a beszoktatása az új környezetbe, hiszen olyan aprócska volt, és annyira idegen volt számára minden. Gondolom mondanom sem kell, hogy ez a nemes feladat nekem jutott.

Míg a család többi tagja Karácsony este elégedetten álomba szenderült az ünnepi vacsora, a jóízű beszélgetések, és a vendégeskedések után, addig én egész éjjel virrasztottam a kiskutya mellett, hiszen annyira sírt szegényem, hogy még ha akartam volna, akkor sem lett volna lehetőségem egy kis pihenésre.

Nappal folytattuk: "Nem Mogyika, nem tépjük le a tapétát, nem szabad a konyha bútort rágcsálni, nem pisilünk az asztal alá"....és még sorolhatnám. Nyugalom csak akkor volt, amikor teljesen kifáradva elaludt. Persze így visszaemlékezve, ezek már régi szép emlékek, hiszen Mogyika lassan 2 éves lesz.

Természetesen újra végigcsinálnám Vele mindezt, akár ezerszer is, mivel annyira szeretem, a kedvességét, az okosságát, a játékosságát, vagyis mindent ami Ő, mert Mogyika egyszerűen úgy tökéletes, ahogy van!!

Szombathely CACIB

2010-07-18T11:06:00.000-07:00

Ma a szombathelyi kiállításon vettünk részt Akillal. Szerencsére a hőség enyhült, így kellemes időnk volt, leszámítva az erős szelet. Nagyon vártuk már ezt a kiállítást, de nem csak a bírálat miatt, hanem mert tudtuk, hogy régi kedves barátokkal is találkozni fogunk. Mi eddig szetterekkel "foglalkoztunk", Ők voltak úgymond az első szerelem, és ez az érzés még máig is tart! Most joggal kérdezheti bárki: "Akkor miért kellett egy Afgán Agár?". Ennek több oka is van, de talán a legfontosabb érv a döntésünk mellett a "meglátni és megszeretni" szempont volt. Én hiszem, hogy az ember szívében sok hely van, így a szeretett dolgok kényelmesen elférnek benne egymás mellett.

Visszatérve a kiállításra, Akil elsőként léphetett a ringbe és kiváló bírálatot kapott Jarmo Vuorinen (SF) bíróúrtól, így javasolt lett a Baby BIS-ben való részvételre. A BIS kezdetéig hamar elrepült az idő, és ez az időtartam is hasznos volt számunkra, hiszen több új ismeretséget kötöttünk. Akilt a Best in Show-ban Tóth Trikszy vezette fel, akinek külön köszönet a segítségért, és a nagyszerű felvezetésért. Helyezést most nem sikerült elérniük, de nem is ez a legfontosabb, hiszen Akil jó szereplése, és gyönyörű mozgása a ringben mindezért kárpótolt bennünket!

Képek/Photos

Gödöllő CAC

2010-07-11T12:41:00.000-07:00

Várakozásokkal teli indultunk el Gödöllőre a "Sissi Memoriál" speciálkiállításra, hiszen ez volt az első alkalom, hogy Akil megméretethette magát a ringben! Bevallom nagy reményeket fűzünk ehhez a kiskutyához, hiszen olyan híres és sikeres felmenőkkel rendelkezik, mint CH.Khafka Exotic Spice CH. Khafka's Song Sung Blue, CH.Karakush And Proud Of It, és még sorolhatnám. A kiállítás szép környezetben, igényes szervezés mellett került megrendezésre, ahol Akil "ellenfele" Aziz volt, akivel nekünk csak most volt lehetőségünk találkozni.Nagyon örültünk ennek az ismeretségnek, hiszen Aziz gazdájában Tamásban és családjában nagyon kedves embereket ismerhettünk meg.

Akil Iren Naarits (EST) bírónőtől nagyon ígéretes II. kapott, ami szerintem nagyon szép eredmény, hiszen a bírálati lap is csupa jó véleményt tartalmazott. Majd következett a Best in Show, ahol Akil élete első kiállításán BIS II. helyezést ért el! Nagyon - nagyon büszkék vagyunk Rá, és reméljük, hogy a jövőben legalább ilyen szép eredményekkel büszkélkedhet!!

Képek/ Photos